Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-19
7 francia segítség". Ha azonban az EUalkotmány összeomlik, a romok NagyBritanniára hullanak: júliustól London lesz fél éven át az EU soros elnöke . Klaus, a döntnök Patthelyzet alakult ki a cseh politikai válságban, miután a három volt koalíciós párt nem hajlandó új kormány megalakításáról tárgyalni, Václav Klaus elnök pedig Stanislav Gross miniszterelnök kezét kötötte meg azzal, hogy nem fogadta el hét miniszterének lemondását. Stanislav Gross elnök darabokra hullott kisebbségi kormányának mindenképpen a kommunista párt hallgatólagos támogatására lenne szüksége a tervezett bizalmi szavazás megnyeréséhez. Václav Klaus elnök azonban egy kisebbségi kormány helyett sokkal inkább előre hozott választásokat képzel el a válság megoldására. Az államfő továbbra sem hajlandó leváltani azt a hét minisztert, aki már beadta lemondását, megakadályozva, hogy Gross újjáépítse kabinetjét. A válság megoldására töb b forgatókönyv is kínálkozik. Gross hajlandó egy kisebbségi kormány élén maradni, ezt azonban csak a kommunisták támogatásával tudja elérni. A kommunista kapcsolat viszont megosztaná a szociáldemokratákat, ami ismét csak miniszterek lemondásához, és a korm ány megbénításához vezetne. Ezt a megoldást az államfő sem támogatja. A lemondását benyújtó hét miniszter mindaddig Gross kabinetjének tagja marad, ameddig Klaus el nem fogadja lemondásukat. Legkevesebb három további miniszter támogatásával azonban többséget szereznének a kormányban, és kezdeményezhetik az egész kabinet és Gross lemondását is. A kormány bukása esetén az államfő nevezné ki az új miniszterelnököt és a minisztereket, akiket egy hónapon belül bizalmi szavazáson kell megerősítenie a parlamentnek. Kijevnek már nem sürgős Mi niszterelnökké történt kinevezése után sem változtatta meg véleményét a politikai reformról Julija Timosenko ukrán kormányfő. Mint egy lapinterjúban kifejtette, továbbra is ellenzi, hogy az elnöki jogkörök jelentős része átkerüljön a parlamenthez. Ennek pe dig a törvény szerint szeptemberben meg kellene történnie. Ám a kormányfő úgy véli: a reform káoszba sodorná az országot. Timosenko szerint a decemberben elfogadott alkotmánymódosítási törvényben nincs pontosan meghatározva, hogy a parlament, az elnök és a kormányfő közül ki viseli a felelősséget. A kormányfő emellett meg van győződve arról, hogy "a politikai reform növeli a politikai korrupciót". Mint kifejtette, a döntés joga a kormányt alkotó koalíciós pártok vezetőinek kezében fog összpontosulni, a min iszterelnöki poszt sorsát pedig szerinte a pénz dönti majd el. Hangsúlyozta, hogy az ily módon létrejövő kormány minden miniszterének három főnöke lesz: a parlament elnöke, az őt jelölő frakció vezetője, és csak utolsó sorban a miniszterelnök – tehát a kor mányfőnek minimális lesz a befolyása. Megjegyezte, hogy helyi szinten sem lesz jobb a helyzet: a hatalommal és tőkével rendelkezők szűk csoportja fog egész régiókat irányítani. Viktor Juscsenko ukrán elnök titkárságának vezetője, Olekszandr Zincsenko szük ségesnek nevezte, hogy népszavazáson döntsenek a politikai reformokról. A vállalkozópárti Anatolij Kinah miniszterelnökhelyettes is kifejezte, hogy nem ellenzi "az alkotmánymódosítás felülvizsgálatát". A kormányoldalon egyedül a szocialista párti Olekszan dr Moroz áll ki rendületlenül – szintén korábbi álláspontjához hűen – a politikai reformok véghezvitele mellett. Az alkotmánymódosítást az ukrajnai "narancsos forradalom" idején fogadták el kompromisszumként együtt az elnökválasztás rendjét szigorító módo sítással. Leonyid Kucsma akkori elnök ugyanis csak egy csomagban volt hajlandó aláírni a módosításokat. Az utóbbi törvénnyel sikerült elérni azt, hogy minimálisra csökkentsék a csalás lehetőségét a december végén tartott megismételt elnökválasztáson, amel yen végül Viktor Juscsenko nyerte el az államfői széket. Eközben Ukrajna közölte, hogy készen áll a NATOcsatlakozásra. Erről Anton Butejko külügyminiszterhelyettes beszélt, nem sokkal az után, hogy az északatlanti szövetség főtitkára kijelentette: egye lőre nincs napirenden Ukrajna tagfelvétele. Titkos forgatókönyvek Brüsszel és európai fővárosok szakértői tíz napja titokban dolgoznak az úgynevezett B terven arra az esetre, ha Franciaország a május 29i népszavazáson elutasítaná az európai alkotmányt – írta tegnap a párizsi Le Figaro. Bár hivatalosan "politikai katasztrófáról" és "beláthatatlan következményekről" beszéltek az EUkülügyminiszterek szombati luxemburgi nem hivatalos találkozójukon, az európai alkotmány esetleges
