Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-02
3 – Többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát. Napvilágot látott, hogy az EU a román csatlakozás feltételeként szabja az „er délyi magyar önkormányzat megteremtését”. Csapó György egy nyilatkozatában értelmezési problémákról beszélt, ám úgy látta: itt nem területi, hanem személyi elvű autonómiáról beszélhetünk, ugyanakkor „megszervezhető Székelyföld európai uniós régiója”. – Am i a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot „autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol „selfgovernments” szót. Óriási előrelépés történt , de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EUcsatlakozás feltételeként. Ezek nagyon messzemenő következtetés lenne. A Romániáról szóló két Moscovicijelentés egyike – az, amihez a módosító indítványok készültek – , véleményt f ogalmaz meg arról, hol áll az EUcsatlakozás előtt álló Románia, s hol látunk teendőket Bukarest számára az elkövetkező időszakban. A másik Moscovicijelentés rövidebb terjedelmű, s nem más, mint a felhatalmazás megadása arra, hogy az Európai Parlament alá írja a csatlakozási szerződést Romániával. Ha az Európai Parlament elfogadja a módosító indítványokat is, akkor ez a két irat együttesen lesz a testület jelentése arról, hogy milyen lépéseket kell megtennie Romániának. – Miben jelent áttörést az európai parlamenti bizottság határozata? Ilyen jellegű megfogalmazásban még nem szerepelt a kisebbségvédelem, s nem volt – a romániai magyar kisebbségre lebontva – ilyen dokumentum. Az önkormányzatiság elve ugyanis a kulcsa, az alfája és az omegája lenne mindenfé le kisebbségvédelemnek, hiszen ez mindenféle autonómia alapja is. Ha így értelmezzük, akkor a határozatot biztatásnak vehetik azok, akik bármiféle autonómián gondolkoznak Erdélyben, illetve a romániai magyar kisebbség köreiben. A határozat túlmegy azon, am it eddig általában a kisebbségvédelemmel kapcsolatban hangoztattak, tehát nem csupán az általános kisebbségvédelmi elveket fogalmazza meg. Nemcsak a nyelvhasználatról és a már jól bevett fordulatokról van szó. A megoldást most arra kell keresni, hogy érvén yesülhessen az Európai Unió két, szerintem fontos alapelve: a szubszidiaritás, avagy a legalacsonyabb szinten történő döntéshozatal és az önkormányzatiság. – A gyakorlatban mit jelent a szubszidiaritás elvének érvényesülése a romániai magyarság számára? – A problémákat a szubszidiaritás elve alapján azon a szinten kell orvosolni, ahol azok jelentkeznek. Ha ez az elv érvényesül, elengedhetetlen lesz a magyar nemzeti közösség részvétele a döntéshozatalban. Olyan önkormányzatisággal kell rendelkezzen a magya rság, amely beleszólást és döntésjogot ad az élet minden olyan területén, amely érinti jogait. Lehet ez az oktatástól a ku ltúráig terjedő terület, de lehet a saját településén – ahol többségben él – az adminisztráció, az egészségügy, a könyvtár, tehát bármely, a közösség életét érintő terület. A közösségnek magának kell döntenie minderről. – Muníciót jelenthete ez a határo zat a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely – gyakran az RMDSZnél jóval határozottabb álláspontot elfoglalva – a Székelyföld területi autonómiájáért küzd? Ez a határozat nem kevesebb és nem több: alapot ad, és nem határozza meg, hogy az erdélyi magyarság hogy an és mint építkezik. Ezt a kérdés t nyitva hagyja, és nem is tehet mást; az erdélyi magyarság feladata, hogy döntsön erről. Volte vélemény- vagy szavazatbeli különbség a szocialista frakcióban helyet foglaló magyar képviselők és a néppártiak álláspontja között? – Úgy tudom, hogy a jele ntéstevő módosító javaslatát minden csoport megszavazta; vita sem folyt erről. Gál Kinga 1970ben született Kolozsváron. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1994ben; tanulmányait később Strasbourgban folytatta, ahol emberi jogi tanulmányai után szerzett újabb diplomát. Jelenleg a kieli egyetemen is folytat tanulmányokat. Az RMDSZ tanácsadója 19911994 között, később elemző majd a polgári kormány időszakában elnökhelyettes a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Nemzetközi jogászként tevékenykedik a Kisebbségi Ügyek Európai Hivatalában. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének főtanácsadója 20032004ben. vissza
