Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-31
18 köz is, az antiszemitizmus vádja. Ez a vád a határon túli magy a roknak címezv e alkalmas lehet e kisebbségi közösségek további diszkreditálására a magyarországi és a nemzetközi közvélemény előtt. Elemzés A rendszerváltást követő 15 évben nem voltak antiszemita megnyilvánulások a határon túli magyarok kör é- ben. Ez természetes is, hiszen a jogaikért küzdő kisebbségekként a határon túli magyarok sorsközösséget éreznek minden más, tradicionális értékek alapján szerveződő (nemzeti vagy vallási) kisebbségi közössé ggel és annak tagjaival. Más kisebbségek elleni megnyilvánulásokkal ugya nis magyar kisebbségi közösségként való fen n maradásuk jogalapját, végső soron saját kisebbségi létüket kérdőjeleznék meg, esetleges antiszemitizmusukkal elsőso rban saját magukat gyengítenék. Mindennek ellenére 2005 február 12én Erdélyben, egy csekély tá mogatottsággal rendelkező sze r vezet, a Székely Nemzeti Tanács ülésén elhangzott az első antiszemita kijelentés. Egy, az erdélyi magyarok számára is jobbára ismeretlen helyi politikus a magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca kapcsá n kijelentette, hogy "Magyarország lassan második Izraellé válik, nincs kiút". A romániai magyar és román sajtó és a magyarországi médiumok tág teret szenteltek a kijelenté s nek. A képviselő megvált a szervezetben betöltött tisztségétől. (A megfogalmazás emlékeztet a magyarországi szé lsőjobboldali szervezetek "érvelésére", melyeknek egyes tagjai a környező országokban is aktívak, de mi nden legitim határon túli szervezet elutasítja őket.) A politikában ismeretlen, a kommunikáció terén járatlan képviselő v alószínűleg nem sejtette, m i lyen vihart kavar kijelentésével. A fenti incidensnél nagyobb horderejű és jóval összetettebb az az eseménysor, amely Eörsi Mátyás koloz svári látogatásához kapcsolódik. Eörsi a kisebbik kormányzó pártnak, a Szabad Demokraták S zövetségének a képviselője a magyar Országgyűlésben, ugyanakkor a miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének vezetője. Sajtóértesülések szerint azért utazott Erdélybe március első napjaiban, hogy előkészítse a minis zterelnök március 15i kolozsvári látogatását. (A látogatás végül e l maradt.) A rendszerváltást megelőzően az SZDSZ alapító tagjai közül többen kiváló kapcsolatokat ápoltak határon túli magyar értelmiségi körökkel, és támogatták kisebbségi jogvédő tevékenységüket. A rendszerváltást követ ően azonban megváltozott szemléletük, és a határon túli magyar kérdést egyre inkább a magyar bel- és külpolitika tehertételének tekintették. A kulturális nemzetértelmezéssel szemben, melyre hatékonyabb kisebbségvédelmet lehet alapozni, a polit ikai nemzet felfogást részesítették előnyben, mondván, hogy a magyar kisebbségeknek elsősorban állampo lgárság szerinti államaikba kell integrálódniuk. A magyar kisebbségek ezt a fordul a tot az SZDSZ árulásaként értelmezték. Az SZDSZ az a politikai szervezet, amely a magyarországi parlamenti pártok közül a mai napig a legn agyobb távolságtartással szemléli a határon túli magyarok jogvédő, nemzeti önazonosságuk és kultúrájuk fenntartására irányuló törekvéseit. 1996ban - a határon túli magyar szervezetek fennta r tásait fi gyelmen kívül hagyva - nyíltan támogatta a magyarszlovák és magyarromán alapszerz ő dés aláírását; 2001ben, a magyarországi parlamenti pártok közül egyedüliként nem szavazta meg a határon túli magyarok Magyaro rszág által történő támogatásáról szóló kedvez ménytörvényt, 2004ben pedig a párt határozottan elutasította a határon túli magyarok túlnyomó többsége által támog a tott kezdeményezést a kettős állampolgárságról. Eörsi Mátyás személyéhez pedig ezen felül olyan kijelentések is köthetők, melyeket a határ on túli magyarok nekik címzett sértésként éltek meg.
