Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-29
4 Legfeljebb kilencen indulhatnak a Magyar Rádió elnöki pályázatán, ennyien vették meg ugyanis ötvenezer forintért a kiírást. Az előzetes találgatások alapján a pályázók között lehet Szayly József, a Petőfi adófőszerkesztőhe lyettese, Such György, a Magyar Televízió korábbi alelnöke, a Magyar Hírlap volt főszerkesztőhelyettese, Bernáth György, a TV 2 volt hírigazgatója. A lehetséges indulók között említik Hollós János alelnököt is, aki lapunk megkeresésére ezt cáfolta. vissza A többség elutasítja a bevándorlókat Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. március 29. A magyarok túlnyomó többsége szerint az országnak nincs szüksége a bevándorlókra - derül ki egy nemzetközi kutatás keretében a Tárki által végzett felmérésbõl. Hasonlóan vélekednek a csehek, a lengyelek és a szlovákok is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint NagyBritanniában tavaly jóval többen kértek menedéket, mint ahányan a visegrádi országokban összesen. Míg Magyarországon 1600, Csehországban 5460, Lengyelországban 8080, Szlovákiában pedig 11 350 - ös szesen tehát mintegy 2627 ezer - volt a menedékkérők száma, addig NagyBritanniában elérte a 40 ezret. A CEORG (Central European Opinion Research Group) nemzetközi együttműködés keretében készült vizsgálat megállapította, hogy a magyar, a cseh és a szlo vák lakosságnak kétharmada mérlegelő álláspontot képvisel, tehát úgy gondolja, hogy a menekültek között vannak olyanok, akiket be kell fogadni, és vannak, akiket nem. A lengyelek körében ez az arány nem egészen ötven százalék. Idegenellenesnek - azaz minde n menekültet elutasítónak - a magyarok 25, a csehek 22, a szlovákok 20 százaléka tekinthető, s a legtöbben Lengyelországban vannak: a megkérdezettek 31 százaléka. A vizsgálat szerint a bevándorlókkal kapcsolatban mind a négy visegrádi országban az a megh atározó vélemény, hogy nincs szükség rájuk. Legnagyobb arányban a magyar és a szlovák válaszadók (mintegy 80 százalék) vélekednek így, míg Csehországban és Lengyelországban tíz százalékkal kevesebben állítják ezt. vissza Ú jkeletű szerb engedékenység Népszava 2005. március 29. Belgrád autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet adna Koszovónak - jelentette ki vasárnap Vuk Draskovics szerbiamontenegrói külügyminiszter, miután Belgrádban tárgyalt Sören JessenPetersennel , a koszovói ENSZmisszió vezetőjével. JessenPetersen kétnapos belgrádi látogatását Draskoviccsal folytatott megbeszéléssel kezdte, s hétfőn folytatta tanácskozássorozatát a szerbiai politikai vezetőkkel. A külügyminiszter arról tájékoztatta a nyilvánossá got, hogy a megbeszélések során síkra szállta az államközösség déli határainak megváltoztathatatlansága mellett, és úgy foglalt állást, hogy Koszovónak "többet kell kapnia az autonómiánál, de kevesebbet a függetlenségnél". E képlet új megfogalmazás a belgr ádi politikai vezetés eszközszótárában. vissza Iliescu szerint a magyarok a felelősek a tizenöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres eseményekért By line: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Ld: Bukarest, 2005. március 25., péntek (MTI) - Ion Iliescu volt román államfő szerint a magyar ok a felelősek a tizenöt évvel ezelőtt Marosvásárhelyen kirobbant véres eseményekért - olvasható a pénteki romániai lapok tudósításaiban, amelyek beszámolnak Iliescu Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletéről. Hír: A Székelyföld főv árosában tartott sajtótájékoztatóján Iliescu újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: szerinte a magyarok tüzelték fel a kedélyeket, és robbantották ki ezáltal az etnikai konfliktust, amely 1990 márciusában a köztudatban "fekete márciusként" torkollot t véres eseményekbe,