Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-26
5 A terrorizmus elle ni harc és a nemzetbiztonsági kérdések mellett a tavalyi esztendő egyik fontos eseményének számítottak a titkosszolgálatok vezetésében történt személycserék is - mégpedig az elmaradhatatlan, erős politikai vita kíséretében. Medgyessy Péter miniszterelnöksé gének egyik utolsó szakaszában, meglehetősen váratlanul leváltotta a hírszerzés, hivatalos nevén az Információs Hivatal vezetőjét, Czukor Józsefet. Az új főigazgató Zsohár István lett, aki korábban az NBH vezetését látta el, Zsohár helyére pedig az NBH add igi főigazgatóhelyettese, a fent idézett Galambos Lajos ülhetett. A jobboldali ellenzék politikai tisztogatásról beszélt, a kormánypárti vezetés pedig a "nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködés iránti szükségletével" magyarázta a cserét. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke akkori nyilatkozata szerint "a szocialisták, mint szovjet kommisszárok lövik le saját embereiket, miután vereséget szenvedtek az EPválasztáson"; Demeter Ervin volt titokminiszter pedig burkoltan KGBs múlttal g yanúsította meg a kinevezett Zsohár Istvánt. Czukor távozásáról szakmai körökben számos vélekedés látott napvilágot. Egyesek szerint külföldi panaszok érkeztek munkájával kapcsolatban, megbízható források szerint pedig bár tudomása volt arról, hogy Demet er Ervin magántalálkozót kezdeményez a CIA magyarországi rezidensével - ez a találkozó később botrányt is kavart , de állítólag mégsem jelentette feletteseinek, s ez "utolsó csepp volt a pohárban". Tóth András, a polgári titkosszolgálatok irányításában kö zreműködő politikai államtitkár akkori közleménye szerint Czukor leváltásáról Medgyessy Péter döntött Budapesten, külföldi intervenció nélkül; a sajtóban megjelent hírek pedig nem a szolgálatoktól származnak, azok tartalma alaptalan és téves. Romániai sze mek figyelnek? Tóth András a közszolgálati televízió reggeli hírmagazinjában arra a kérdésre, hogy Magyarországon jelen vannake a környező országok titkosszolgálatai, úgy nyilatkozott: a nemzetközi gyakorlat szerint attól, hogy valamely országcsoport egy szövetségi rendszerbe tartozik, még nem zárható ki a kölcsönös érdeklődés, vagy a kölcsönös informálódás érdeke. Tóth András hozzátette, hogy a magyar nemzetbiztonsági hivatal kémelhárítással foglalkozó részlegének "voltak vaskos feladatai és voltak 2004ben is olyan kihívások, amelyekkel komolyan szembe kellett néznie." Az államtitkár ezen ügyekre részletesebben azonban nem tért ki. A Népszava megbízható, de nem hivatalos forrásai szerint a rendszerváltás utáni években leginkább a szlovák és az ukrán titk osszolgálatok "dolgoznak Magyarországra", de bennfentes hírszerzői forrásaink szerint a legaktívabb a Securitate utódszervezetének számító romániai titkosszolgálat jelenléte Magyarországon. Szakértőktől és a titkosszolgálatokkal egykoron szoros kapcsolatba n lévő emberektől származó értesüléseink szerint a romániai szolgálatok egyre erősebben vannak jelen, főleg a magyarországi gazdasági életben. Úgy tudjuk, hogy főként a pénzügyi világban vannak aktív ügynökeik, de informátoraink szerint a közhivatalokban i s felbukkanhattak már román kémek. Hivatalosan meg nem erősített értesüléseink szerint az egyik minisztériumban jelenleg is dolgozik olyan személy, akinek közeli rokona a Securitate magas beosztású tisztje volt, s ilymódon akár maga is érintett lehet. Bo trányba fulladt jemeni fegyverüzlet Természetesen a romániai titkosszolgálat jelenlétét egyetlen hivatalos szerv sem kívánta vagy tudta megerősíteni. A nemzetbiztonsági bizottság lapunk által megkérdezett tagjai is államtitokra hivatkozással hárították el a konkrét válaszadást. Megbízható forrásaink ezzel együtt párhuzamot vontak egy nemrég nyilvánosságra került esettel, amely esetleg bizonyíthatja - például - a román titkosszolgálat erősödő jelenlétét és befolyását. Lapunk számolt be először arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kiemelt ügyek vizsgálati osztályán nemrég kihallgatták a Gulf Technika Kft. egyik társtulajdonosát egy hat évvel ezelőtti fegyverüzlet kapcsán. Úgy tudjuk, hogy a vámnyomozók álláspontja szerint a cég 1998ban a magyar hatóságok engedélye nélkül, külföldi megbízók érdekében értékesített Romániából a Jemeni Arab Köztársaságba ötszáz darab 12,7 mm űrmértékű géppuskát, valamint ezután szintén Jemenbe értékesítésre kínált fel kétszázmillió gépkarabélylőszert. A Néps zava információi szerint a gyanúsítottként kihallgatott cégtulajdonos vallomástételekor ellenvetéssel élt a gyanúsítás ellen, s állította: minden a magyar hivatalok tudtával és engedélyével történt. Forrásunk szerint az ügy hátterében a fegyverpiaci érdeke k harca állhat, amiben fontos szerephez juthatott a romániai titkosszolgálat is. Bár tudni
