Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-25
8 va megjelenésére csak a lassan már e térségben is elavultnak számító régi módon, leginkább a választások manipulálásával tudnak válaszolni. No meg azzal, hogy abszolutizálják a hatalomváltáshoz az ellenzéknek nyújtott külföldi segíts éget. A térségben zajló nagy geopolitikai sakkjátszmában valóban nem túl visszaf ogottan használják könnyebben feláldozható és mozgatható gyalogként a tömegeket egyes országok befoly á- suk megőrzésére, avagy éppen növelésére. Ez azonban nem változtat azon a t ényen, hogy e régió is erőtelj esen globalizálódik, és itt is másképp gondolkodnak már az emberek, mint akár néhány éve. Ráadásul, ha minderre némi külső segítséggel rá is irányítják a figyelmüket – másról már nem is beszélve – , a siker szinte biztosított. A szovjet köztársasági párttitkárból demokratikus elnökké átvedlett politikusok által felépített rendszereken ugyanis túllépett az idő. S hogy mennyire, azt mutatja e forradalmak gyors lefutása. A kiélezett helyzetben még az erőszakszervezetek is felmond ják a szolgálatot, s egyetlen puskalövés nélkül állnak át a nép oldal á- ra. A tömeg pedig elsöpri a félelemmel vegyes tisztelet övezte vezetőket, akik legfeljebb a bőröndjüket tu dják gyorsan összepakolni. Elsősorban azért, mert már a sok tekintetben az utóbb i időkig modernizációs példának tekintett Moszkva ritmusát is egyre nehezebben tudták felvenni e rendszerek, arról nem is beszé lve, hogy a Kreml sem tudta (mindenben nem is akarta) követni a világban zajló változásokat. Így volt valahol ezzel a kirgiz el nök, a politikába a peresztrojka híveként bekerült egykori fizikus, Aszkar Akajev is. Annak ellenére, hogy országát a térségben a legliberálisabbnak tartja a világ. Igyekezett egye nsúlyt tartani Akajev a térségben jelen lévő nagyhatalmak között is. Így 200 1ben az Egyesült Államok kat onai szövetségese lett, engedélyezte egy légi támaszpont kiépítését, majd Oroszországot is felkérte, hogy építse fel saját bázisát, alig 30 kilométerre az amerikaitól. Ez utóbbi lépés ugyan a világpolitika nem minden szereplőjé nek tetszhetett, Akajev vesztét azonban inkább az okozta, hogy túlságosan megszerette a hata lmat, s annyi térségbeli kollégájához hasonlóan képtelen volt róla lemondani. A legutóbbi alkotmányreform eredményeként például a kezébe került a törvények kezdemén yezése szinte minden területen, és a február végi választáson – az ellenzék szerint csalással – bejuttatta a parlamentbe a fiát, a lányát, két fivérét és fel eségének két nővérét is. Veje is zsíros falatokhoz jutott: ő ellenőrzi az ország legjövedelmezőbb g azdasági tevékenységeit, az aranyexportot, az alkohol- és dohányárusítást, valamint a távközlést. Eközben a kétségt elen reformok ellenére Kirgizisztán a világ legszegényebb államai közé tartozik, az egy főre jutó bruttó ne mzeti jövedelem alig 300 dollár, a lakosság csaknem fele, elsősorban délen, a szegénységi küszöb alatt él. Mindez elég gyúanyagnak bizonyult ahhoz, hogy eldőljön a következő dominó a posztszovjet térségben, s Akajevnek távoznia kelljen. Mindez persze korántsem jelenti egyben azt, hogy egys zerre megváltozik majd minden. vissza A magyarokat vádolja Iliescu 2005. március 25. 7:52 MNO Ion Iliescu exállamfő tizenöt évvel az 1990. március 19i marosvásárhelyi események után úgy értékeli, hogy az etnikumközi konfli ktust a március 15i magyar rendezvények robbantották ki. ,,A március 15i rendezvényeket a román lakosság gyanakvással figyelte. Felmerült a szecesszió és az okt atási különválás kérdése” — mondta Iliescu sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen. Az SZDPsz enátor szerint ,,az 1990. március 19i marosvásárhelyi események során a magyar közösség túlfeszítette a húrt, és ez tüzelte fel a kedélyeket”. Azzal kapcsolatban, hogy nem utazott Marosvásárhelyre a helyzet csillapítására, Iliescu kifejtette, személyes je lenléte nem volt fontos akkor. (Háromszék - hírek.ro) vissza Horn szerint újraindult a párbeszéd a romániai magyarsággal 2005. március 24. 22:21 MNO
