Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-24
5 Az ötök kezében Zágráb sorsa - Európai uniós tényfeltáró bizottság készül Horvátországba N épszabadság • Szőcs László Tudósítónktól • 2005. március 24. Öttagú tényfeltáró misszió vizsgálja meg, hogy - amint a decemberi EUcsúcs megkövetelte - együttmûködike "teljes mértékben" Horvátország a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A munkacsopo rt tagjai: az EU jelenlegi, leendő, illetve azt követő elnöksége (azaz: Luxemburg, NagyBritannia, Ausztria), illetve az Európai Bizottság (EB) képviselője és Javier Solana, az unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatala. Ezt tegnap, osztrákmagyarszlovák közös javaslatra fogadta el az Európai Tanács (ET). Gyurcsány Ferenc kormányfő a sajtónak jelentős sikerként, igen pozitív fordulatként írta le a tényfeltárók kiküldését. Mint arra Somogyi Ferenc külügyminiszter is utalt, sok múlik a z információk megosztásán: eddig ugyanis a tagállamok különféle értesülésekből vonták le saját következtetéseiket. Ez - mint megírtuk - odavezetett: a külügyminiszteri tanács egy hete nem mondhatta ki, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Zágráb bal. Brüsszeli diplomaták azonban óva intenek a szerdai döntés túlértékelésétől. Mint mondják, annak fő célja a horvátoknak küldött üzenet: az unió számít rájuk. Egyelőre azonban feltételként változatlanul marad a Hágában szerbellenes háborús bűnökkel vá dolt, de hazájában sok helyütt nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovina tábornok kézre kerítése és kiadatása. A luxemburgi elnökség továbbá - mondják forrásaink - szándékosan nem vette a kérdést a formális napirendre, így az nem is szerepel a végkövetkezte tésekben. Ezért bizonytalan, valóban május 20ig kelle a tényfeltáróknak beszámolniuk a tagállamközi tanácsnak - mint az osztrák javaslatban szerepelt , vagy pedig nincs ennek határideje. Az ötök közül két szereplő (London, illetve az EB képviselője) egy ébként is várhatóan igen szkeptikusan áll hozzá a horvátok együttműködési készségéhez. vissza Feladás vagy befogadás Népszabadság • Bilecz Endre • 2005. március 24. A decemberi kettős népszavazás dupla kudarcának, eredménytelenségének elemzése úgy zárult le, hogy el sem kezdődött. Vezető politikusaink kihirdették (párt)álláspontjuk győzelmét - melyről a nép úgy döntött, hogy nem döntött. Azóta pedig hallgatnak. Talán jobban is teszik. Hiszen a többség a rögtönzése k egyikét sem támogatta. Viszont ismét sikerült nekik a népszavazást, a közvetlen demokrácia, a társadalmi részvétel legfontosabb alapintézményét egyesült erővel lejáratniuk. Sorozatosak a részvétlenségi kudarcok: a NATOtagságról 1997ben 49 százalékos, az EUtagságról 2003ban 45 százalékos, most pedig a kettős állampolgárságról 36 százalékos kisebbség népszavazott. Hasonló közömbösség kíséri az önkormányzati választásokat a rendszerváltás óta. A többség, köszöni szépen, nem kér a politikai elitek felkí nálta döntési (látszat)lehetőségekből, mert azok hatékonyságában nem bízik. Mivel a politikai elitjeinket (sajnos) nem tudjuk lecserélni, a népünket pedig nem is akarjuk, marad számunkra, a hatalomtól távoli értelmiségiek számára az elmélkedés a társadal mi válságjelenségekről, ha tetszik, a nemzeti sorsproblémákról. Nem véletlen, hogy a népszavazás kudarca egy fontos szociális probléma, az egészségügyi ellátás, illetve egy nemzetpolitikai állásfoglalás, a kettős állampolgárság közös - egybekapcsolt - üg yében jelenhetett meg. A két kérdés közös szociális gyökere az, hogy a magyar nép többsége évtizedek óta nem érzi magát személyes szociális biztonságban, ezért erős fenntartások alakulnak ki benne a családalapítással, a gyerekvállalással - a magyar nemzet fenntartásával szemben. Ezt az alapproblémát 1934ben a "nem
