Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-22
11 ráirányítani arra, ami Szlovákiában a magyarokkal történik. Károlyi szerint Benesnek erről nem lehet tudomása, különben nem engedné, hogy kötelező közmunka ürügyével szórják szét a szlovákiai magyarokat, megfosztva őket javaiktól, megsértve e zzel a lakosságcserére vonatkozó, érvényben lévő egyezményt, amely szerint annak időtartama alatt a csehszlovák kormány felfüggeszti a magyar kisebbség elleni összes megtorló intézkedést. Lakosságcsere, határkiigazítás Károlyit a szlovákiai magyar lakos ság szenvedései kétségbe ejtették. "Ahelyett, hogy a két szomszédos ország gyümölcsöző együttműködésre törekedne, viszálykodásba süllyed, ezáltal nemcsak saját fejlődésüket gátolják, de valamennyi szomszédos nép életére kihatással vannak. Európa keleti fel e akkor lesz életképes, ha minden régi gyűlölködés eltűnik az érintett országok között" – írta. Benest arra kérte, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarok elleni megtorló intézkedéseket leállítsák. Benes és a csehszlovák vezetőség Ká rolyi látogatásai és levelei ellenére sem mutatott hajlandóságot a kisebbségi magyarság kitelepítésére irányuló tervének felülvizsgálatára. 1947 februárjában Párizsban megkezdődtek a béketárgyalások. A tárgyalások alkalmával Károlyi többször találkozott Ja n Masaryk csehszlovák külügyminiszterrel. Kérte, hogy vesse latba befolyását a szlovákiai magyarok érdekében. Masaryk kifejtette, hogy ő nem ért egyet ezekkel az embertelen intézkedésekkel. Károlyi megpróbálta rávenni Masarykot – korábbi londoni beszélgeté seire emlékeztetve – , hogy a lakosságcserét, amelyhez a csehszlovákok ragaszkodtak, némi határkiigazítással kössék össze. Károlyi erre a felvetésére azt a választ kapta, hogy győzze meg erről a szlovákokat. Változtak a nézetek Károlyi látásmódja a lakoss ágcserével és a benesi dekrétumokkal kapcsolatban 1947es párizsi magyar követté való kinevezése után megváltozott. Ettől kezdve teljes mértékben a gazdasági együttműködés szempontjából látta az eseményeket. Úgy képzelte, hogy bevonja ebbe a középeurópai államokat, valamint a Szovjetuniót is. Gazdasági egységet akart létrehozni, amely a csehszlovák ipar nélkül elképzelhetetlen lett volna. "Meg kell nyernünk a csehszlovákokat még bizonyos magyar áldozatok árán is, nemzeti hiúságunkat háttérbe kell szorítani ." Ha a békekötés megtörténne, ezzel az utolsó akadály is eltűnne a dunai államok összefogása útjából: "Amit elvesztenénk a réven, visszanyernénk a vámon." Károlyi nem tudta megbocsátani a csehszlovák vezetésnek, hogy a második világháború után a csehszlo vák politika ahelyett, hogy a keleteurópai helyzet békés rendezését és a demokratizálásához vezető folyamatot támogatná, a magyarsággal szemben olyan módszereket alkalmazott, amelyek a fasizmus előtt Európában ismeretlenek voltak. Nem értette, hogyan tört énhetett meg, hogy az évtizedek óta egy nagyrészt etnikailag zárt magyar sávban élőket a törvények alkotói büntetlenül elűzhetik otthonaikból, kényszermunkára foghatják, gyűjtőtáborokba zárhatják, s asszonyostól, gyerekestől áttehetik őket a határon. Károl yi felismerte, hogy Magyarország számára az új nemzeti viszonyok között mindenfajta rossz és előítélettel teli beidegződés helyett a környező országokkal való együttműködés gazdaságilag és politikailag is a kiutat jelentheti. Mindig felemelte szavát a magy arországi németek kitelepítése ellen, és antihumánusnak tekintette a csehszlovákiai magyarok üldözését. Írásaiban és tetteiben is minden egyes alkalommal ezek megakadályozására törekedett. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - Reg = Reggel
