Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-18
11 hangsúlyozták: meggyőződésük, hogy az Európai Unió tekintélye döntően a következetes, át látható, szavahihető politikától függ, s a Horvátországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása rendkívül rossz üzenet nemcsak Horvátország lakossága, de az Európai Unió összes polgára számára is. viss za +++ kdl/ktl 12.38 LMT 170305 1990 Szociális vívmányok és versenyképesség – Az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője a Horvátországgal kapcsolatos döntésről Népszava 2005. március 18. A hírek szerint az Európa gazdasági fölvirágoztatá sát célzó lisszaboni stratégiával kapcsolatban nézetkülönbségek vannak az Európai Parlament két legnagyobb frakciója, a Néppárt és a Szocialista Párt között. Mi a véleménye a Szocialista Pártnak, hol akadt el ez a stratégia? - kérdeztük Martin Schulzot a s zocialista frakc ió vezetőjét. - Az elmúlt héten a Szocialista Párt és a Néppárt egyezségre jutott e stratégiát illetően, így aztán ezzel kapcsolatos ellentéteink már nem olyan jelentősek. A Néppárt ugyanis elfogadta azon érvelésünket, amely szerint a lisszaboni stratégia megvalósulásával két dolgot kell elérni: fokozni az európai gazdaság versenyképességét, ugyanakkor azonban megtartani az európai szociális modellt. - Lehetséges ez a kettő egyszerre? - Igen, lehetséges. El kell érni és meg kell tartani az európai gazdaság versenyképességét mind az unión belül, mind pedig a nemzetközi piacon. Ezt azonban kombinálni kell a szociális vívmányokkal. Mert aki azt hiszi, hogy az európai gazdaság a szociális vívmányok visszaszorításával válik versenyképessé, illetve hogy Európa ez en az úton válik erősebbé, az igencsak téved. Ez az út ugyanis csak az unióval szembeni ellenállást növeli, a versenyképességet semmiképpen sem. - Hogy értékelné az EU legutóbbi bővítési körét? - Ezt a bővítési kört kifejezett sikertörténetként értékelem, mivel az új belépők gazdagították az Európai Uniót. - Mi a véleménye azzal kapcsolatban, ami Horvátországgal történt? - Ami Horvátország kapcsán történt, az teljességgel rendben van. Zágrábnak ugyanis ahhoz, hogy megkezdődhessenek vele a csatlakozási tár gyalások, teljesítenie kell a Hágai Törvényszék követelését és ki kell szolgáltatnia a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornokot. - Nem gerjesztette ez az álláspont vitát az európai szocialista frakción belül? Annak egyes tagjai - köztük a magyar ok - ugyanis a Gotovinaüggyel együtt is szorgalmazzák az Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások megkezdését. - A szocialista frakción belül ez a kérdés nem is került terítékre. Abszolút az egyetértés ugyanis azzal kapcsolatban, hogy tárgyalni kell Zágráb bal a csatlakozásról, de azt illetően is, hogy Horvátországnak teljesítenie kell a Hágai Törvényszék követelését. Ha Zágráb hitelt érdemlően bizonyítani képes, hogy nem áll módjában elfogni Gotovinát, vagy hogy nem tudja hol tartózkodik a tábornok, akkor ú jra lehet tárgyalni a horvát csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos európai döntést. - Hogyan ítéli meg az Európai Unió kisebbségi politikáját, mi a véleménye arról, amit az önök frakciója ebben az ügyben tesz? - Nincs még egy parlament a világon, amely ik annyira intenzíven lépne fel a kisebbségek védelmében, mint az Európai Parlament. E kisebbségek - és különösen a roma kisebbség komoly támaszt talál magának az Európai Parlamentben és ezen belül is különösen annak a szocialista frakciójában. - Mi a vé leménye a magyar szocialista képviselők ezzel kapcsolatos teljesítményéről?