Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-02
9 Magyarnak kell vallaniuk magukat, s igazolniuk kell, hogy valamelyik felmenőjük (nem kötnék meg, hogy hányadfokú) magyar állampolgár volt – értesüléseink szerint ez lenne az alapfeltétele annak, hogy egy határon túli kérelmezhesse kedvezményes honosítását. Feltéve persze, hogy azokból a tervekből lesz törvény, amelyeket tegnap vitatott meg a Magyar Állandó Értekezlet kisebbségi szakértőivel Avarkeszi Dezső szocialista képviselő, akit Gyurcsány Ferenc bízott meg a határon túliakat érintő törvénymódosítások kidolgozásával. Az elképzelés szerint az új rendszerben a honosítás egy évig, a visszahonosítás pedig hat hónapig tartana, s sokkal egyszerűbb lenne az elj árás is. A kérelmezőnek kétszer kellene ügyintéznie: amikor benyújtja kérelmét, majd amikor megkapja a választ. Ez arra az esetre érvényes, ha a kérelemmel minden rendben van, az igénylő megfelel a különböző kritériumoknak, például nemzetbiztonságiaknak va gy az egészségügyieknek, amelyeket nem törölnének el, de szintén egyszerűsítenének. Nincs azonban változás abban, hogy az állampolgárság kérelmezésének feltétele a magyarországi lakhely, azaz a bevándorlás vagy a tartós tartózkodási engedély megszerzése, i gaz, ezek után a jövőben már nem kellene éveket itt tölteni, amíg valaki a honosítást egyáltalán kérheti. (Az esetleges munkavállalási, tartózkodási kedvezményeket állítólag egy második fázisban, de még Avarkeszi megbízatásának lejárta, június vége előtt v izsgálnák meg.) A határon túli magyarok képviselői elsősorban azt fájlalták, hogy ez a megoldás – bár a kormány az ellenkezőjét állítja – inkább a szülőföld elhagyását segíti elő, mintsem az ott maradást. Ők ezért inkább kitartanának a kettős állampolgárs ág mellett. A tervekről ma négypárti egyeztetést tartanak. vissza Gotovinán múlik a csatlakozás - Ha Zágráb nem adja ki a háborús bűnökkel vádolt tábornokot, nem kezd vele tárgyalni az EU Magyar Hírlap 2005. március 2. S zerző: J. Garai Béla Horvátország óriási esélyt kapott: alig két évvel felvételi kérelmének beadása után elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EUval. Legalábbis ha sikerül elfognia Ante Gotovina tábornokot, vagy ha március 16án meg tudja győzni az uniós külügyminisztereket, hogy a háborús bűnös tényleg nem Horvátországban bujkál. Az ország minden más tekintetben kifejezetten jól áll, fejlettsége és az európai gazdasági vérkeringésben való részvétele alapján megelőzi az EUhoz 2007ben csatlakozó Ro mániát és Bulgáriát. Magyarország számára olyan fontos déli szomszédja, hogy még a Gotovinaügy felett is szemet hunyna. Az idő sürget: Zágrábnak március 17ig, a csatlakozási tárgyalások kezdetéig ki kell szolgáltatnia a hágai Nemzetközi Büntetőtörvén yszéknek Gotovina tábornokot, ha nem akar kimaradni a legközelebbi körből. Ez akár négyöt éves késedelmet is jelenthet Horvátország számára, vagyis be kellene várnia a többi nyugatbalkáni országot. A tét tehát óriási, és a horvát hatóságok csakis akkor k erülhetik el a kudarcot, ha a szökevényt elfogják, vagy ha hitelt érdemlően bebizonyítják, hogy nem tartózkodik az ország területén. Carla del Ponte főügyész ezt mindenesetre kétségbe vonja: a Stipe Mesic elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetése a lkalmával megismételte: információi szerint Gotovina Horvátországban tartózkodik, és egy olyan hálózat oltalmát élvezi, amely mélyen beépült a kormányzati struktúrába. A horvát elnök viszont arról próbálta őt meggyőzni, hogy mindent megtesznek a tábornok k ézre kerítése érdekében. Mesic szerint egy százaléknál kisebb a valószínűsége annak, hogy az országban van. Zágrábban riadót fújtak A Gotovinaügy eddig nem tapasztalt egységbe kovácsolta a horvát pártokat: egy múlt hétfői megbeszélésen egyetértés szüle tett arról, hogy nem csak a kabinet, hanem a parlamenti pártok mindegyike lobbizni fog külföldi partnereinél a csatlakozás tárgyalások megkezdése érdekében. Ez azt jelenti, hogy valamennyien támogatják az igazságszolgáltatás elől bujkáló főtiszt letartózta tását, átérezve, hogy Horvátország – mint Kolinda Grabar Kitanovic integrációügyi miniszter mondta – "még sohasem volt ilyen súlyos helyzetben". Zágrábban tehát megfújták a riadót: a Horvát Nemzetbiztonsági Tanács utasította az összes állami intézményt, h ogy kétszerezzék meg erőfeszítéseiket Gotovina rejtekhelyének fellelése érdekében. Munkacsoportot alakítottak a nyomozás egybehangolása végett, a belügyminisztérium pedig külföldi titkosszolgálatok segítségét kérte arra az esetre, ha a vádlott a határon kí vül húzta volna meg magát. A kormány zárolta a szökevény nem túl jelentős vagyonát, amely egy zágrábi lakásból és egy tengerparti
