Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-11
6 "Egyetlen nyugatbalkáni országnak sem sikerült úgy kikerülnie a háború utáni zónából, mint nekünk. Horvátország mostantól nélkülözhetetlen par tnere az EUnak a térség stabilizálását célzó erőfeszítésekben" - írták. A három legfőbb közjogi méltóság meg van győződve arról, hogy ha az EU elhalasztaná a tárgyal á sok megkezdését, annak nemkívánatos hatása lenne belpolitikai színtéren, és mindenképpen negatív - ha nem katasztrofális - következménye az egész térségben. Közben ismertté vált, hogy az EUtagállamok csütörtöki nagyköveti tanácskozásán nem született megá l lapodás a horvát EUcsatlakozási tárgyalások kérdésében, ezért az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg úgy ítélte meg, hogy Horvátország nem működik teljesen együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, tehát nem teljesítette a fenti feltételt. A tagállamok többsége azt javasolta, hogy halasszák el a tárgyalásokat. vissza +++ kbt/kkp 21.13 LMT 100305 1728 Szégyennel vegyes hazaszeretet A magyar romák a legbüszkébbek európaiságukra Népszabadság • Czene Gábor • 2005. március 11. A magyarok büszkék magyarságukra, de hazafias érzéseikbe szégyenérzet is vegyül. Honfitársaink közül csak kevesen gondolják úgy, hogy jobb lenne a világ, ha másutt is olyan emberek élnének, mint a magyarok. Egészséges patriotizmus jellemzi a magyarok nemzeti érzelmeit - foglalja össze Sik Endre szociológus a n nak a repreze ntatív vizsgálatnak az eredményét, amelyet a Demokrácia Kutatások Alapítvány megbízásából a Tárki készített a közelmúltban. A megkérdezettek háromnegyede nem "születési hibának" tekinti magyarságát, ha választhatna, legszív e sebben akkor is magyar lenne. A hazaszeretet azonban nem csap át elvakult rajongásba - hangsúlyozza a szociológus. A magyarsághoz való erőteljes ragaszkodás mellett az is tény, hogy minden második ember gyakran kevésbé képes büszke lenni magyarságára, mint azt szeretné. A megkérdezette k 40 százaléka n é hány dolog miatt szégyelli magyarságát. (Érdekes lenne tudni, mi ez a bizonyos "néhány dolog", de a viz s gálat erre nem terjedt ki.) Honfitársainknak csupán 22 százaléka vélekedik úgy: jobb lenne a világ, ha m á sutt is olyanok lennének az em berek, mint a magyarok. Rendkívül magas - megközelíti a 90 százalékot - azok aránya, akik büszkék a magyar sportolók sikereire. Sik Endre szerint ez annak a bizonyítéka, hogy Magyarországon a sport igenis politikai kérdés: a versen y sport támogatása így s zavazatokban is megnyilvánuló befektetést hozhat a pártoknak. Magyarságunkra összességében sokkal többen vagyunk büszkék (40 százalék), mint európaiságunkra (15 százalék). A sport azonban - teszi hozzá a szociológus - olyan jól megélhető büszkeségforrás, h ogy még gyengécske európaiságtudatunkat is megmozgatja: a magyarok fele szinte mindig európai csapatnak szurkol, ha az e l lenfél más kontinensről való. Magyarságukra az átlagosnál is nagyobb arányban büszkék a Nyugat- és KözépDunántúlon élők, a nyugd í jas ok, a vallásosak. A magyarságérzet erőssége és a politikai nézetek között nincs szoros kapcsolat. A viz s gált társadalmi csoportok közül csak egy akad, amely az átlagosnál jobban ragaszkodik európaiságához: ez a társadalmi csoport a cigányság. A romák ugyan akkor a magyarságukat is fontosnak tartják, tehát nem m a gyar identitásuk rovására büszkék európaiságukra. Sik Endre szerint a cigányok számára Európa valószín ű leg valamifajta "pótanyaország"szerepet tölt be, amelytől védelmet remélhetnek, ha szülőhazájukb an a származásuk miatt sérelmeket szenvednek el. vissza Zágráb parkolópályán Népszabadság • Szőcs László Tudósítónktól • 2005. március 11.
