Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-10
11 Mi váltotta ki a kabinet válságát? Nos először is tudni kel l, hogy a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták, valamint a liberális Szabadság Unió alkotta koalíció 2002es megalakulása óta kötélen táncol, hiszen mindössze 101 képviselői mandátuma van a 200 tagú törvényhozásban. Így tehát még a legapróbb krízisnek is hatalmas jelentősége lehet a kormány sorsa szempontjából. Bukás fenyegette a kabinetet tavaly júniusban is. A válságból való kiutat az jelentette, hogy leváltották Vladimír Spidla miniszterelnököt, s helyére kinevezték a sebtében pártelnökké választott fiatal és tehetséges politikust, Grosst. Eleinte úgy látszott, a vezéráldozattal járó lépés pozitív változást hoz: a koalíció, s ezzel együtt a szociáldemokraták népszerűsége nőtt. Néhány hónap után aztán megszűnt a varázs, a kormány "visszanyerte" korább i népszerűtlenségét. Ráadásul kitudódott, hogy Gross 1999ben luxuslakást vásárolt Prágában, miközben az általa leadott vagyonnyilatkozatok alapján erre aligha lehetett elegendő anyagi forrása. A miniszterelnök nem tudott megfelelő magyarázattal előállni a lakásvásárlás hátteréről, ezért a kereszténydemokraták közölték: csak akkor hajlandóak továbbra is a kormányban maradni, ha Gross lemond. A miniszterelnök azonban maradt. Sőt, pozíciói a jelek szerint erősnek mondhatóak pártján belül, hiszen hétvégén a CS SD végrehajtó bizottsága bizalmat szavazott a politikusnak, aki egyébként bocsánatot kért a közvéleménytől az ügy miatt. Grosst egyébként annyira fellelkesítette a szavazás végeredménye, hogy nyomban kijelentette: ezennel véget ért a kormányválság. Derűlát ása azonban elhamarkodottnak bizonyult: a kereszténydemokraták kijelentették, ők márpedig nem érik be bocsánatkéréssel. Nagy kérdés, a CSSD kongresszusa után változike a KDUCSL hozzáállása, sikerüle a kormány pártjainak közös nevezőre jutni a válságban. Mindenesetre nem elhanyagolható szempont, hogy a kereszténydemokratáknak - alacsony népszerűségi mutatóik miatt - aligha áll érdekében az idő előtti választások kierőszakolása. A polgári demokratáknak viszont a lehető legjobbkor jönne egy közeljövőben meg rendezett voksolás, hiszen hatalmas fölénnyel nyernék meg a választást. Ha viszont sikerül gyógyírt találni a koalíció bajaira, ki tudja, mi lesz majd a másfél év múlva sorra kerülő választáson. No nem az a kérdés, az ODS nyere, hiszen lényegében biztosra vehető a polgári demokraták diadala, ám távolról sem mindegy számukra, mekkora fölénnyel utasítják maguk mögé legfőbb riválisaikat. Szlovákia: hallgatólagos megállapodás Szlovákiában elvben ugyan nincs meg a szükséges többsége a Dzurindakormánynak, hi szen a miniszterelnök pártjának jónéhány képviselő intett búcsút a legutolsó 2002es választások óta, s "papíron" a kabinet nem rendelkezik a minimális 76 mandátumos többséggel, a helyi politikai élet képlékenységét mutatja: a kormányt nem fenyegeti bukás. Dzurinda egyfajta hallgatólagos megállapodást kötött az ellenzék második legnagyobb pártjával, a Vladimír Meciar fémjelezte Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal, s ez a szövetség alighanem kitart a jövő évben esedékes választásokig. Az persze nagy kérdés , hogy a kormány jelenlegi pártjai, vagyis a Magyar Koalíció Pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom, illetve a liberális ANO is helyetkape az új kabinetben. Jelenleg messze a Smer a legnépszerűbb párt, a megkérdezettek mintegy harmada voksolna a minden ellen lázadó, de hiteles programmal nem rendelkező tömörülésre. Szakértők szerint ha a párt 2025 százalék körüli eredményt érne el jövőre, ez esetben szinte biztosra vehető, hogy nem lesz az új kormány tagja sem. Ausztria: későbbi gondok Nem állítható persze, hogy Wolfgang Schüssel osztrák kormányfőnek sem a jelennel sem pedig a jövővel kapcsolatban ne lennének problémái, de ezeket azért igen sok, összehasonlíthatatlanul súlyosabb bajokkal bírkózó külföldi kollégája szívesen vállalná. A kancellár egyik aktuális feladata a 2005ös kettős jubileumi év levezénylése lesz. Ausztria idén emlékezik meg a második világháború befejeződésének és német uralom alóli felszabadulásának hatvanadik évfordulójáról. Azt, ami akkoriban történt, persze ott sem minősíti min denki felszabadulásnak - ahogy nálunk, Magyarországon sem. Az államszerződést, az ország semlegesessé válását és a külföldi katonai erők kivonását viszont - ezeknek ötvenedik évfordulója lesz az idén - politikai nézetkülönbségektől függetlenül minden osztr ák ünnepli. Az ünnepségek évében a kormánykoalíciót vezető Osztrák Néppártnak (ÖVP) és elnökének, Schüssel kancellárnak így aztán csupa hálás, népszerűségnövelő feladat jut.
