Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-08
8 - Egy ország előtt ezerfajta fejlesztési lehetőség van. Mindenki mást mondana, hogyha megkérdezzük. Mindig az a baja ezeknek a terveknek, hogy ha valamire igent mondok, valamire elköltöm a f orintjaimat, az, ha kimondom, ha nem, azt jelenti, hogy nem másra fogok költeni. A politikusok nagyon sokszor játsszák azt a játékot, épp ezért, hogy csendben maradnak, hogy „is”eket mondanak meg „talán”okat, olyan sokértelműen fogalmaznak. Aki kormányon van, az ezt soha nem teheti meg, mert előbbutóbb döntenie kell. Én mindenesetre azt a lehetőséget szeretném megadni mindenkinek ebben az országban, nemcsak politikusoknak, közéleti embereknek, falvakban élőknek, hogy úgy csináljunk egy sikeres Magyarorsz ágot, hogy mindenki egy picikét a magáét is hozzáteszi. Aztán eldől majd a végén, hogy mihez lehet többséget találni. A kormány a következő hetekben egyre konkrétabb javaslatokat fog tenni, amiket aztán majd lehet vitatni, vagy lehet vele egyetérteni. Elju tottunk egy olyan ponthoz, hogy azt kellett eldönteni, hogy vane politikai akarat együttműködni. Erről szólt a négypárti találkozó, ezért nem volt szakértői találkozó. Abban maradtunk, valamennyi elnök közös akaratával támogatva, hogy amikor újabb elágazá shoz fog érkezni ez a folyamat, ahol újra politikai természetű egyeztetés kell, akkor kell majd találkozni. Ez a mai kalkulációnk szerint talán márciusban, talán áprilisban lesz. Hogy akkor lesze politikai akarat is a találkozásra, ezt nem tudom. Akkor el juthatunk odáig, hogy érdemes megint a legbefolyásosabb politikusokkal, és nem szakértőkkel konzultálni. - Lesz politikai akarat a hétvégi szócsaták után? Megbánta, hogy olyan keményen fogalmazott az MSZP szombati nőtagozati ülésén Orbán Viktorral kapcsol atban? - Az egy kemény, talán nyugodtan mondhatom, hogy túlságosan kemény megjegyzés volt. Szerencsétlen, mert egyik oldalról azt az érzést keltheti, hogy én azt gondolnám, hogy bárkitől elvárhatom, hogy ne mondjon véleményt, ne kritizálja mindazt, amit teszünk, miközben teljesen világos, hogy nemcsak, hogy nem így gondolom, hanem élesen kritizáltam, amikor más azt képviselte, hogy megvan a parlament ellenzék nélkül. De talán azért is túl kemény, mert talán okkal sérthetett személyes magánemberi és közéle ti érzékenységet. Vigyázni kell erre, nekem is vigyázni kell ezekre a szavakra. Ami a dolognak a tartalmi részét illeti, ugye, a vitát mi váltotta ki? Az a kincskereső akció, amibe újabban az ellenzék belekezdett, hogy hol van a 3500 milliárd. Miközben pon tosan lehet tudni, ha valaki felelős magatartást folytat. Darabra el lehet mondani, hogy több mint ezermilliárd a megemelt közalkalmazotti bérekben, több mint ezermilliárd van összességében a több lépésben megemelt nyugdíjban, a családtámogatásban és a lak ástámogatásban. És ugyanakkor azt szeretném továbbra is igényelni - és próbálok itt pontosan fogalmazni , hogy mindenki beszéljen világosan. Mert politikai vádiratot fogalmazni nem túl nehéz, de ha valakinek nem tetszik, hogy nyugdíjat emeltünk, nem tetsz ik, hogy közalkalmazotti bért emeltünk, akkor mondja azt, hogy vegyük vissza, mert akkor azzal tudok vitatkozni, és azt tudom mondani, hogy ne haragudjanak, szerintem ez rossz politika. Azt a hamis, vádló, igaztalan hangulatot kelteni, hogy a kormány valah ova eltette a pénzt - kérem szépen, emberek millióinál van ott! Ezért talán az én érzékenységem érthető, még hogyha ilyen módon való reakció nyugodtan visszautasítható is, és ebben nekem, azt hiszem, hogy nem lehet kifogásom. Én azt szeretném, hogyha fonto s, nagy ügyekről értelmesen beszélnénk. És azt tudom mondani, hogy ma Magyarország közös költségvetéséből, államháztartásából ilyen célokra annyit fordítottunk, amit soha korábban. Ez megterheli a közös kasszát. Most szégyelljem emiatt magamat? Vagy mondja m azt, hogy akkor adót kell növelni? Senki nem áll nekem elő adónöveléssel. Szóval szeretnék egy sokkal méltányosabb szakmai kritikát, és azt gondolom, hogy ehhez a méltányosabb szakmai, politikai kritikához pedig egy sokkal méltányosabb miniszterelnöki vi szontválasz kell, hogy tartozzon, és nem egy olyan hang, amely esetleg bánthat valakit vagy félreérthető. - Ha jól értem, akkor ön már megbánta azt, hogy ilyen keményen fogalmazott, de mondjuk, nem lett volna szerencsésebb ezt elmondani telefonon Orbán Vi ktornak? - Annyi olyan dolgot mondunk egymásnak, amire az ember másnap azt mondja, hogy a kutyafáját, ez nem volt jó! Engem ebben a parlamentben már „lecsirketolvajoztak", az előző miniszterelnökre azt mondták, hogy úgy néz ki, mint egy határ szerencsétl enség. Mi ezekben az ügyekben mindig megértettük, hogy mi mit ér meg. A jobboldal a mi ilyenfajta botlásainkban messze nem olyan megértő, mint mi. És érdemes a helyén kezelni a dolgot. Én azt gondolom, hogy ha azt mondja egy miniszterelnök, hogy azt hiszem , ez