Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-01
10 Kinevezték Albert Sándor rektort Népszava 2005. február 1. Átvette rektori kinevezését Ivan Gasparovic szlovák államfőtől hétfőn Pozsonyban Albert Sándor, a tavaly ősszel megnyílt első önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény, a révkomáromi székhelyű Selye János Egyetem rektora. Gasparovic elmondta: bízik abban, hogy az intézményben olyan oktatók v etik meg a lábukat, akiknek köszönhetően a magyar egyetem rövidesen fel tud nőni a huszonnégy szlovák egyetem színvonalára. vissza Eltérően értelmezett hazafiatlanság - Pártonként változik az üzenetek kódolása Magyar Hír lap 2005. február 1. Szerző: Joó Hajnalka Rosszindulattal és hazafiatlansággal vádolják kormánykörökben a Fidesz elnökét, miután a politikus rövid kihagyás után újból nemzetközi fórumokon bírálta Magyarországot és a kabinetet. Bár ellenzéki bírálatok Orbá n Viktor miniszterelnöksége alatt is elhangzottak külföldön, a politikus akkor picit másként értékelte a "hazamutogatást". A legújabb orbáni országbírálat múlt hét végén, a politikus brüsszeli tájékoztatóján hangzott el: a Fidesz elnöke nemzetközi hírü gynökségek, tévétársaságok tudósítóinak figyelmét hívta fel arra, hogy Magyarország az európai államok erősorrendjében menthetetlenül lecsúszott – sőt bizonyos mutatók terén már a nem EUtag Romániával került egy szintre. A jelenség hátterében Orbán "kormányzati ügyetlenségeket", a kabinet elég telen érdekérvényesítő képességét jelölte meg, elvesztegetett időszakként értékelve az elmúlt három évet. A nagy felháborodást kiváltó panasz nem az első volt Orbán "hazamutogatásai" közül: a Fidesz elnöke 2004 áprilisában – a csatlakozás előtti hetekben – Romano Prodival, az Európai Bizottság akkori elnökével osztotta meg az elvesztegetett lehetőségekről szóló nézeteit. Ennél is nagyobb visszhangot keltett a politikus 2003as, Lisszabonban elhangzott országbírálata, amelyet akkoriban nem is panaszként, h anem egyenesen árulkodásként értékelt a hazai közvélemény. A Fideszelnök akkor nemcsak verbális össztüzet zúdított a kormányra, de kezdeményezésére egész Magyarországot elítélte az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő szervezet. "Aggasztó helyz et" A Nemzetközi Demokratikus Centrum (IDC, korábbi Kereszténydemokrata Internacionálé) vezetősége határozatában Kubával és Burmával sorolta egy szintre hazánkat, és felszólította a kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket az alapvető emberi, polgári és poli tikai jogok tiszteletben tartásáért. A Szabadság Kis Körei polgári kör panasza nyomán kelt beadványban Orbán többek között a szabadságjogok aggasztó helyzetére, a gyülekezési jogok korlátozására, a rendőrségre nehezedő állami nyomásra, és ellenzéki gondolk odók megfélemlítésére hívta fel a szervezet figyelmét. A "hazafiatlan" árulkodásból az elmarasztalás után nemcsak nyilatkozatháború kerekedett, de a parlament külügyi bizottsága elé is beidézték a Fidesz elnökét. A kormánypártok részéről hazafiatlansággal vádolt Orbán 2002 februárjában, a státustörvény parlamenti vitájában maga hazaárulózta le akkori ellenzékét, a kijelentésre az ülésteremből azonnal kivonultak a felháborodott szocialisták. Elítélt kijelentés Orbán a későbbiekben tagadta, hogy elhagyta v olna száját a kifejezés, a mondatnak mégis nemzetközi visszhangja lett: az Európai Parlament liberális demokrata csoportja írásos nyilatkozatot fogadtatott el a szervezettel, amelyben ízléstelennek és az uniós normákkal összeegyezhetetlennek nevezték a kor mányfői kijelentést. A kormányváltást követő legelső külföldi országbírálattal egyébként nem sokat várt az ellenzéki vezető: alig hagyta el a miniszterelnöki bársonyszéket, 2002 októberében – szintén Lisszabonban – máris a jegybank függetlensége és a sajt ó állapota miatt aggódottpanaszkodott néppárti kollégái előtt. Orbán szájából akkor különösen amiatt tűntek furcsának a hazáját érintő bírálatok, mert 2000ben – még miniszterelnökként – egy
