Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-07
13 is büszke a KISZO pótolhatatlan tevékenységére, amellyel a magyar szellemiséget és kultúrát közvetíti, őrzi. A kárpátaljai magyar értelmiség szellemi műhelyeként is működő lap kiemelkedő teljesítményének nevezte, hogy a magyar szót a legnehezebb időkben is a helyi magyarság mindennapi valóságává tette, bizonyítva ezzel a nemzet egységét és életrevalóságát. Szabó azt is elmondta, hogy a határon túli kisebbségekre hatványozottan érvényes az a megállapít ás, hogy nagy a hatalma és felelőssége a médiában elhangzott vagy leírt szónak. Hozzátette: a határon túli magyar sajtó fontos intézménye a nemzeti identitás megőrzésének, s emellett a magyarmagyar kapcsolatok fejlesztésében is kiemelkedő szerepet játszik . A világban szétszórt magyar közösségek a sajtó révén is tudomást szerezhetnek egymásról - tette hozzá. A politikai államtitkár arról biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormány lehetőségeihez mérten segíti és anyagilag is támogatja a határon tú li magyar információs társadalom és média fejlődését, különösen azokban a szomszédos országokban, amelyek kimaradtak az Európai Unió bővítéséből. Ennek bizonyítéka az is - mondta befejezésül , hogy a magyar kormány egy nagyteljesítményű műholdas adatátvit eli rendszert ajándékozott a jubiláló kárpátaljai újságnak. vissza +++ kva/kfl 17.21 LMT 050205 3604 Nyugdíjegyezmény: 22 milliárdos „ajándék” Romániának? 2005. február 7. 0:02 Magyar Nemzet - Munkatársunktól Ma is mét magyar és román szakértők tárgyalnak az áttelepülők nyugdíjfolyósításának és egészségügyi ellátásának szabályairól. A Romániából áttelepülők és hazánkban nyugdíjban részesülők korábban befizetett járulékai – amelyet nem kér el a magyar kormány a román féltől – mintegy 22 milliárd forintot tesznek ki. Bukarestben ma folytatódnak a szakértői egyeztetések a szociális biztonságról, az áttelepülők nyugdíjáról és az egészségügyi ellátásról kötendő új magyar – román egyezményről. Jelenleg a nyugdíjfolyósításnál az a szabály érvényes, hogy aki Romániában dolgozott és fizetett járulékot, de idős korában Magyarországon telepedett le, az magyar forrásból és az itteni jogszabályok szerint kapja a nyugdíját, és fordítva is így van. Ugyanakkor a nemzetközi statisztikai adatok alapján a román átlagos nyugdíj a hazainak mindössze 26 százaléka. A nagy különbség miatt a járandóságot a Magyarországról Romániába települők ott nem is igénylik. A ma folytatódó tárgyalásokkal azt szeretné elérni a magyar kormányzat, hogy mindi g annak az országnak a biztosítója fizesse a nyugdíjat, amelyhez az idős ember aktív korában a járulékot befizette. Hasonló elvek alapján módosulna az egészségügyi ellátások költségeinek elszámolása is. Jelenleg a két ország állampolgárai sürgősségi ellát ásra jogosultak turistaként, a kezelések díját szintén azon ország biztosítója téríti, ahol a gyógyítás történt. Ehhez elegendő az útlevél felmutatása a kezelőhelyeken. A tervek szerint a jövőben viszont a hozzánk érkező román turistáknak be kellene mutatn iuk az unióban megkövetelt E111es formanyomtatványt, ha ellátásra szorulnak, és így a két biztosító elszámolhatna egymással. Az új egyezmény szerzett jogokat nem vehet el, a szabályok csak az egyezmény hatályba lépése után beadott igénylésekre lesznek m ajd érvényesek – ezt többször hangsúlyozták a magyar tárgyalódelegáció tagjai. Az eddigi áttelepültek Romániában soksok év alatt befizetett járulékait a magyar állam nem kéri vissza. Csak a nyugdíjat tekintve ez az összeg egy évre vetítve 4,5 milliárd fo rint, ezt visszamenőleg 5 évre igényelve, 22,5 milliárd forint. Jelenleg mintegy 21 ezer, Romániából áttelepült ember kap Magyarországon nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Járandóságuk átlagos összege 56 278 forint. vissza Készítette: Boér Krisztina, Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs
