Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-05
8 leküzdésére Szülőföldprogramot kínál, ami rendjén való dolog, ha egy átfogó m agyarmagyar rendezési terv része volna - ilyennek azonban nyoma sincs. A kormány egyfajta kárpótlásként kínálja e programot a kisebbségeknek a kettős állampolgárság helyett, ezért kétfelől is kínos helyzetbe szorulhat. A Szülőföldprogramról még elég ke vés konkrétum szivárgott ki, de amit tudni lehet róla (gyors honosítás, munkavállalás, nagy volumenű gazdasági projektek) annak alapján biztosan állítható, hogy az anyaországiak egy része túlméretezettnek fogja érzékelni, és felteszi majd a kérdést: miért vállalna az anyaország esetleg erején felüli terheket olyan kisebbségekkel szemben, amelyek egyrészt éppen most bizonyították "hálátlanságukat", másrészt pedig anyagi értelemben több szomszédos államban a korábbinál kevésbé szorulnak segítségre. Hiszen éle tszínvonaluk gyakran összemérhető már a miénkkel, kisebbségi intézményrendszerük alapjai pedig az anyaországi támogatások révén jórészt kiépültek napjainkra. Ráadásul éppen a közelmúltban mutatta ki a számvevőszék, mennyire Csáki szalmájaként hasznosult az eddigi költségvetési támogatások egy része a határon túl. A túloldalon viszont a kisebbségi vezetők fanyalognak a Szülőföldprogram szűkkeblűsége miatt, és ezért fogják bírálni Gyurcsányékat - amire máris vannak jelek. Ha ezen a gyanakvó és számon kérő légkörön nem sikerül gyorsan és alapvetően változtatni, a Szülőföldprogramhoz hozzá sem érdemes fogni, előre megjósolhatóan kudarcos vállalkozás lesz. Merő pénzpocsékolás. Mert most az a helyzet, hogy a határ mindkét oldalán élő magyar duzzog a másikra. M éghozzá tömegesen, igaz nem engesztelhetetlen módon. A kibékülést gyógyító, engesztelő szavakkal kellene kezdeni. Van mit meggyónni. vissza Nyugdíjforduló Bukarestben Népszabadság • D. A. N. • 2005. február 5. Hétfő n Bukarestben folytatódnak a szakértői egyeztetések a szociális biztonságról, az áttelepülők nyugdíjáról, az egészségügyi ellátásról kötendő új magyarromán egyezményről. A kormányközi megállapodás egyebek mellett rendezné a kölcsönös ellátáshoz való jogot , a jogosultság és az arányos teherviselés feltételeit. A hétfői tárgyaláson a kölcsönös elszámolási elvekről, az új társadalombiztosítási ellátások egységes formanyomtatványairól próbálnak megegyezni a szakértők - tájékoztatta lapunkat Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. A most hatályos, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokról szóló egyezmény alapján a két országban területi elven kapnak ellátást az arra rászorulók. Azaz, aki Romániában dolgozott és fizetett járulé kot, de idős korában Magyarországon telepedett le, magyar forrásból és az itteni nyugdíjbiztosítási szabályok szerint kapja a nyugdíját, és fordítva is így van. A tárgyalásokkal azt szeretné elérni a kormányzat, hogy az a biztosító fizesse az ellátást, amelyhez a járulék befolyt. Ha egy román állampolgár nálunk tölti nyugdíjaséveit, akkor a romániai társadalombiztosítás folyósítsa a járandóságát. Hasonló elvek alapján módosulhat az egészségügyi ellátások elszámolása is. Jelenleg a két ország állampolgára i sürgősségi ellátásra jogosultak turistaként, a kezelések díját szintén területi elven azon ország biztosítója téríti, ahol a gyógyítás történt. Ehhez elegendő az útlevél felmutatása a kezelőhelyeken. A jövőben viszont a hozzánk érkező román turistáknak b e kellene mutatni az unióban megkövetelt E111es nyomtatványt, ha ellátásra szorulnak. Lapunknak dr. Szenczi Erika, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője elmondta: mintegy 21 ezer, Romániából áttelepült ember kap Magyarországon n yugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Járandóságuk átlagos összege 56278 forint. További 4482 igénylés elbírálása még folyamatban van. Az új egyezmény szerzett jogokat nem vehet el, az új szabályok csak az egyezmény hatályba lépése után beadott igénylésekre lesznek majd érvényesek. vissza
