Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-01
7 Draskovic szerbiamontenegrói külügymini szterrel, illetve a szerbiai belügyi, igazságügyi és oktatási tárca vezetőjével, továbbá a szerbiai menekültügyi biztossal. Doris Pack szerint a vajdasági gondok megoldhatók, nem kell őket túlhangsúlyozni, ugyanakkor csökkenteni sem szabad jelentőségüket . A bizottság vezetője rámutatott arra, hogy a problémamegoldás leghatékonyabb eszköze az oktatás, mivel az incidensek elkövetői javarészt kiskorúak voltak. Becsey Zsolt, az EPküldöttség egyik magyar tagja nagy sikernek minősítette a bizottság munkáját, főként azért, mert minden érintettel tudtak beszélni, beleértve az incidensek áldozatait és a politikai vezetőket is. A fideszes politikus szerint jól megmutatkozott a jelentős különbség ugyanazon esemény megítélésében. Néhány politikus úgy nyilatkozott: a Vajdaságban egyáltalán nincsenek gondok, sem etnikai indíttatású bűntények. Hegyi Gyula, a testület szocialista párti tagja elgondolkodtatónak tartja Dragan Jocic szerint belügyminiszter hozzáállását, aki azt próbálta bizonygatni, hogy az incidensek el követői inkább a magyarság soraiból kerülnek ki. A politikus szerint az ad hoc bizottság tagjai a tárgyalásokon jelezték a tárgyalópartnereknek, hogy az unióhoz való csatlakozás egyik feltétele az, hogy helyreálljon „az etnikai béke” a Vajdaságban. Becse y Zsolt úgy látja: az is érzékelhető, az incidensek áldozatai egyre ritkábban jelentik be a rendőrségen az őket ért fizikai inzultusoka. A hatóságok pedig többnyire könnyű testi sértésként vagy garázdaságként kezelik a bántalmazásokat. Hegyi Gyula szerint Zoran Stojkovic igazságügyi miniszter ezt azzal magyarázta, hogy az ügyészség nem szívesen emel vádat etnikai indíttatású erőszak miatt, mert ezt gyakorlatilag lehetetlen bíróság előtt bizonyítani. Mindkét magyar bizottsági tag kiemelte azt, hogy a fiata loknak jobban kell ismerniük a Vajdaság soknemzetiségű hagyományait és történelmét, illetve az etnikumok szerepét a tartomány életében. Az ad hoc bizottság tagjai azt is kiemelték, hogy a magyar kisebbségnek mindenképpen szüksége van önálló magyar tanárkép ző főiskolára Szabadkán. A tényfeltáró bizottság már kedden az EP külügyi bizottsága elé tárja jelentését. vissza Forrás: hirado.hu Mit kezdjen az EU Ukrajnával? Világgazdaság 20050201 Szerző: Fóris György Nem telt el úgy sajtóértekezlet a múlt héten az Európai Bizottságban, hogy az idő egy részét ne Ukrajnát firtató kérdések tegyék ki, többségben olyanokkal, amelyek mindenáron valamiféle tagsági perspektíva kikotyogását várták volna a testületi szóvivőktől. Az utóbbiak persze voltak annyira rutinosak, hogy effajta csapdákba ne sétáljanak bele, ám a kitartó nyaggatás jelezte, hogy a tavalyi évet végigkísérő zajos törökügy után az idén újabb sztorit szimatolt a média. Felvetve egyúttal kérdések, aggodalmak vagy reménykedé sek mindenfajta válfajait. Az persze igaz, hogy az EU hivatalos álláspontja Ukrajna kapcsán tagadhatatlanul kissé dodonai. Egyfelől az a határozottan képviselt vonal, hogy Ukrajnával a tagság nincs napirenden, hanem az EUhuszonötök az új szomszédsági pol itika jegyében kívánnak rendkívül széles és mély együttműködést ajánlani a nagy ukrán szomszédnak. Másfelől, továbbra is érvényes az az alapvetés, hogy az Európai Unióba bármely európai ország tagságra jelentkezhet. Ezért a múlt heti kérdések nem kis hán yada visszatérően azt boncolgatta, vajon Ukrajnát európai országnak tekintike Brüsszelben. Ami idővel mármár tragikomikus jeleneteket eredményezett, mert persze a szóvivő is tudta, hogy mire megy ki a játék – hogy
