Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-03
9 A decentralizálás ügyét, a majdani regionális EUtámogatások fényében fontos helyi tervezés és forrásfelhasználás lehetőségének kérdését magyar képviselők vetették fel – Gál Kinga (Néppárt), SzentIványi István (Liberálisok) és Schö pflin György (Néppárt), az utóbbi az autonómiakérdésre hegyezve ki a problémát. Válaszában Ungureanu visszatérően úgy fogalmazott, hogy kormánya a decentralizálást komolyan gondolja. Emlékeztetett, hogy a taggá válással helyi szinten két forrást kell majd összeegyeztetni: egy a közvetlenül a régiókba érkező uniós borítékot, valamint a társfinanszírozáshoz elengedhetetlen helyi büdzsét. Elismerte, hogy ez ma még gondokat vetne fel, de hangsúlyozta, hogy ennek megszüntetése érdekében is tartják szem előtt a k érdés átfogó rendezését. Gál Kinga firtatta az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését, amire válaszul Ungureanu úgy fogalmazott, hogy kormánya ezt az ügyet is komolyan veszi. Elismerte, hogy az erdőségek visszaadása nehézkesen halad, ami nek szerinte az az oka, hogy túl bonyolult a kapcsolódó törvénykezés. A verespataki beruházásról szólva a román diplomácia vezetője elmondta: kormánya nem ragaszkodik mindenáron a megvalósításához. Nincs benne közvetlen érdekeltsége, és ha a hatástanulmá nyok valós környezeti veszélyt mutatnak ki, akkor ennek fényében fognak dönteni. Jelezte, hogy a kérdésről ennek szellemében tárgyalt a magyar kormány illetékeseivel is, akik szavai szerint elégedetten nyugtázták, hogy ezúttal olyan román kormánnyal van do lguk, amelyik a környezettel is foglalkozik, nem csak a gazdasági hozadékkal. A meghallgatás után a Világgazdaság érdeklődésére a három magyar képviselő egybehangzóan kedvező benyomásokról beszélt, minden esetben hangsúlyozva azt is, hogy a mércét majd a z jelenti, mindezt mennyiben sikerül átültetni a gyakorlatba is. A fontos kérdésekben biztató válaszok hangzottak el – vélte SzentIványi István, míg Gál Kinga szerint a döntő az lesz, hogy mi történik majd a régiókban. Ennek kapcsán jegyezte meg Schöpflin György: nagyon reméli, hogy az új kormány hatékonyan tudja majd kezelni saját bürokráciáját. vissza BP0378 4 230 MTIk1080 Magyar állami kitüntetést adtak át négy erdélyi közéleti személyiségnek, Farkas Árpád nem fogadta e l kod: nemzetiség/KULP/KULT/BELP fk: HU/RO ld: Kolozsvár, 2005. február 2., szerda (MTI) - Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át szerdán Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől, de Fark as Árpád költő, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap ugyancsak kitüntetésre javasolt főszerkesztője elutasította az elismerést. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán rendezett ünnepségen Terényi János bukaresti magyar nagykövet - Cseh Áron kolozsvá ri magyar főkonzul, valamint Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke jelenlétében - Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Köz épkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak és közéleti szervezőnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Az ünnepségen a nagykövet méltatta a kit üntetettek érdemeit. Eszerint Haáz Sándor munkásságával jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkássásgával vívta ki a közösség elismerését. Sz éleskörű irodalmi elismertsége 1978ban A Sereg című regényével vette kezdetét, irodalmi műveinek cselekményvezetésében sajátos regénytechnikát dolgozott ki. Muzsnay Árpád magyar tanárként kezdte pályafutását, majd sokáig újságíróként dolgozott. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a romániai magyar református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi mun káját. Írásművészetében egyszerre van jelen a mély gondolatiság, a nyelvi archaizmus és a legmodernebb nyelvi lelemény.
