Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-03
7 Lassacskán két év telt el a legendás néhai szerb miniszterelnök, Zoran Djin djics meggyilkolása óta, ám a merénylet körülményeiről ma is igencsak homályosak az ismereteink. Jóllehet, már több mint egy esztendő óta zajlik a volt kormányfő gyilkosainak pere, a bírósági eljárás olyan lassan zajlik, hogy már azt kérdezgethetjük: szüle tike egyáltalán ítélet valaha? Mindenesetre a bírák állásfoglalása nélkül is levonhatunk bizonyos, nem túlságosan vakmerő következtetéseket. Aligha kétséges, hogy a hadsereg egykori rendkívüli, a 2000ben megbuktatott jugoszláv elnökhöz, Szlobodan Milosev icshez a végsőkig hű egysége, a vörössipkások hajtották végre. A miniszterelnök lelövetése ugyanis olyan szervezettséget igényelt, amit egy "hétköznapi" bűnszövetkezet nem lenne képes végrehajtani. Bizonyos vallomások alapján egyértelmű az is, hogy az álla mhatalomban is akadtak olyan személyiségek, akik tudtak a miniszterelnök ellen készülő merényletről. Azt persze továbbra is rejtély övezi, ki rendelte el Djindjics megölését. Egy a napokban megjelent nyilatkozat teljesen más fényben tűnteti fel a merényl etet. Vladimir Popovics, a Djindjics kormány tájékoztatási irodájának volt vezetője olyan súlyos vádakkal állt elő, amelyekből ha akár egyetlen szó is igaz, az azt jelentené: a mai politikai elit jeles figurái is igencsak sárosak az ügyben. Nos, Djindjics egykori bizalmasa egy tévéinterjújában azt állította: Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőhöz közeli politikai vezetők és katonatisztek álltak a Djindjicsmerénylet mögött, melynek előkészületeiben részt vett az orosz titkosszolgálat, s amiről már hónapokka l a gyilkosság előtt tudomása volt a Nyugatnak. Vagyis először vetették fel Kostunica személyes felelősségét egykori riválisa halálában. Jóllehet, Kostunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt visszautasította a vádakat, azért van logika Popovics mondandójá ban. Djindjics és az akkori jugoszláv elnök Kostunica között ugyanis nemhogy nem volt felhőtlen a kapcsolt: valósággal gyűlölték egymást. A miniszterelnök igazi "européer" politikus volt, a Nyugat kedvence. Kostunica viszont enyhén nacionalista, amolyan át meneti figura a régi és az új Szerbia között. Az államfő igazából sosem tudta bizonyítani azt, hogy szívvellélekkel támogatná az ország megújulását szolgáló reformokat. Olyannyira, hogy pártja a törvényhozásban gyakorta szavazott együtt a Milosevicsfémje lezte szerb szocialistákkal, s ez az együttműködés még ma is tart, hiszen a szocialisták "ellenzékből" támogatják a Kostunicakormány munkáját. Popovics mondatai nagy figyelmet keltettek ugyan, de a mai, nem éppen bíztató szerbiai eseményeket figyelembe véve azt mondhatjuk: szavainak semmiféle következményei sem lesznek. Djindjics a jövő Szerbiáját képviselte, de rajta kívül alig akadt olyan személyiség, aki felismerte volna: Szerbiának teljesen szakítania kell sötét, Milosevics által fémjelzett múltjával ahhoz, hogy esélye legyen a szebb jövőre. Kostunica kormánya azonban mintha úgy vélné: nincs jövő múlt nélkül. Legyen az bármilyen sötét is. vissza Háborút megjárt gyilkológépek ölhették meg a horgosi családot Népszava 2 005. február 3. Kizárható, hogy etnikai indíttatású bűntény áldozata lett a szerbiai Horgason az a magyar család, melynek hat tagját - a nagyszülőket, szülőket és a két gyermeket - még a múlt héten gyilkolták meg ismeretlenek különös kegyetlenséggel. A gy ilkosságot csak kedden fedezték fel a szerbiai hatóságok, melyek egyelőre nem kértek segítséget sem a magyar bűnüldöző szervektől, sem az Interpoltól. A feltételezések szerint üzleti vita állhat a háttérben, meg nem erősített információk pedig arra utalnak , hogy nemrég Magyarországon megölték a gyümölcstermesztéssel foglalkozó, jómódú horgasi család egyik üzleti partnerét. A horgosi gyilkosság sokakat arra emlékeztet, hogy a Horgos melletti Szabadkát, illetve Palicsot a kilencvenes évek derekán a mostaniho z hasonló brutalitású bűntények rázták meg. Ezeket Magda Marinko bűnbandája követte el. Marinko 1994ben társaival megölt három embert, majd Szabadkán kiirtott egy házaspárt, később Magyarországon folytatta a vérengzést. A Marinkoeset azért vetődött fel a horgosi tragédiával kapcsolatban, mert többek szerint ilyen kegyetlen bűntényt csakis háborút járt, Magda Marinkóhoz hasonló gyilkológépek követhettek el. vissza
