Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-02
12 kiemelte, hogy a rendőrség és az ügyészek hatékonysága nem mindig kielégítő, azzal nem értet t egyet, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszonyultak volna a történtekhez. A bizottság szerint a vajdasági incidensek nem szervezett, hanem egyedi – bár sokszor valóban etnikai jellegű – esetek voltak. Közös bennük, hogy általában fiatalok az elkövetők , akik körében a munkahelyek hiánya és a lakáshelyzet miatt növekszik az agresszió. Fontos tényező a menekültek jelenléte, akik a vajdaságiakkal ellentétben még nem tanulták meg a békés együttélést. Pack szerint a szerb központi hatóságokban megvan a jóak arat, a problémák inkább a végrehajtásban jelentkeznek. A magyarok megfelelő képviseletet élveznek a vajdasági parlamentben, a helyi önkormányzatokban azonban nem mindig érvényesül a parlament akarata. Utalt a radikális erők térnyerésére egyes körzetekben, és fontosnak tartotta a demokratikus erők segítését. A megoldást az oktatás és a nevelés fejlesztésében, a kisebbségi nyelvhasználat és a menekültek beilleszkedésének segítésében, valamint a rendőrség szerkezetének és működésének módosításában látja. Elv árható lenne, hogy a szerb rendőrök tudjanak magyarul, vagy vegyenek fel magyar származásúakat – mondta. A jelentés vegyes érzelmeket keltett a Vajdaságban. Míg a magyarok szerint túlságosan lanyha értékelésről van szó, a szerb hatalom képviselői általába n kedvezően nyilatkoztak. "Doris Pack inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet" – nyilatkozta Kasza József. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egyetértett azzal, hogy Vajdaságban tört ént incidensek többségének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hozzátette: legalább mintegy száz jogsértés etnikai indíttatású volt. Matuska Márton közíró, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke viszont pozitívumnak tartja, hogy az EU végre odafigyel t a vajdasági magyarokat ért támadásokra. Szerinte három hatalomnak van meghatározó szerepe a helyzet csillapításában: a belgrádinak, a budapestinek és a brüsszelinek, ahol a döntéseket kikényszeríthetik. Vuk Draskovic, szerbmontenegrói külügyminiszter ü dvözölte azt, hogy a jelentésben nincs szó szervezett jellegről, és az derül ki belőle, hogy a kisebbségek jogait a Vajdaságban valóban tiszteletben tartják. Élesen reagált viszont a Vajdaságba települt boszniai és horvátországi szerbek egyesülete. Radenko Popic elnök egyenesen sértésnek vette azt a megállapítást, hogy a menekültek nem szokták meg a többnemzetiségű környezetet, és ezért nagyobb súlyt kellene fekteni "átnevelésükre". A bizottság két magyar tagja, Hegyi Gyula (MSZP) és Becsey Zsolt (FideszM PSZ) alapvetően elégedett a beszámolóval. Hegyi szerencsésnek tartja, hogy az atrocitások kivizsgálásán kívül több dologgal is foglalkozhattak. Ígéretet kaptak egy szabadkai magyar tanárképző főiskola létrehozására, sőt Doris Pack arra is kitért, hogy szer b – magyar szakértőknek közösen át kellene nézniük a történelemkönyveket, így elkerülhetnék az egyoldalú oktatást. Hegyi azonban nem zárná ki, hogy bizonyos szélsőséges szervezetek is részt vehettek az incidensekben. Kasza szavaira reagálva elmondta: felhívá sukra mindössze hét áldozat érkezett a szabadkai városházára. Becsey ezzel szemben egyetértett Kaszával, aki szerint legalább száz jogsértés etnikai alapú volt. Az igazságot azonban nehéz kideríteni, hiszen az érdekeltek általában különböző véleményeket f ogalmaztak meg – tette hozzá. Becsey fontosnak tartaná, hogy a magyarok munkához jussanak az állami szektorban, valamint a Vajdaság státusát is megvizsgálná. "A magyaroknak dinamikus vezetői vannak, de a koncepcióikhoz nem mindig társulnak megfelelő eszkö zök" – mondta. Becsey a vizsgálat legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az EP mostantól felelősséggel tartozik a vajdasági helyzetért, és a további incidensek nem kerülhetik el figyelmét. vissza Készítette: Boér K risztina, Balogh Zsuzsanna
