Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-12
3 kulturális értékek visszaadásáról. Most megelégszenek azz al is, ha Budapest áprilisig ezt diplomáciai jegyzékben deklarálja. A jegyzék átvétele után az orosz kormány törvénytervezetet nyújt be az alsóházban a 134 könyv visszaadásáról, s a duma várhatóan gyorsan elfogadja a törvényt. Az orosz bejelentés előtt egy héttel Somogyi Ferenc külügyminiszter tárgyalt Moszkvában, s jövő hét közepén Gyurcsány Ferenc kormányfőt várják oroszországi látogatásra. vissza Karadzsics nem adja fel magát Népszava 2005. február 12. A háborús bűnökk el vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető "soha nem adja fel magát" felesége szerint. Ljiljana ZelenKaradzsics ezt a Nezaviszne Novine című boszniai szerb napilapban pénteken megjelent interjújában jelentette ki. Karadzsics neje azt állítja, évek óta nem látta férjét és nem is beszélt vele. Ljiljana ZelenKaradzicnak az a véleménye, hogy a hágai törvényszék átpolitizált intézmény, amely eljárásainak többségét szerbek ellen indítja. vissza Márciusban vatikáni tárgyalás Népszava 2005. február 12. Március második felére javasolta összehívni a vatikáni vegyes bizottságot a kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára, reagálva az apostoli nuncius kezdeményezésére. A grémium létrehozását a magyar kormány kezdeményezte, hogy nyomon kövesse Magyarország és az Apostoli Szentszék által 1997ben kötött megállapodás végrehajtását. Hasonló testület az Orbánkormány idején is működött két éven át. Gulyás Kálmán, a bizottság társelnöke korábban azt mondta: szeretné, ha március vé gére megállapodnának a katolikus egyház képviselőivel abban, hogy az oktatás finanszírozása körében ki mit ért bizonyos fogalmak alatt, mint például a normatív támogatás. vissza Polgárok és díszpolgárok Magyar Hírlap 20 05. február 12. Szerző: Bíró Béla A gazdaságban a kulturális rokonság, a kölcsönös rokonszenv és összetartozásérzés csak akkor válhat valóságos előnyökké, ha kölcsönös haszonnal kamatoztatható. Mi, székelyek a szocializmus nagy kalandjában valamit – úgy tűnik – nagyon elfelejtettünk. Olyannyira, hogy híres ezermesterségünk bozótjából ma már azt az egykét megbízható szakmát sem vagyunk képesek kiválasztani, amellyel többékevésbé biztos megélhetést teremthetnénk maguknak. A kilencvenes évek elején a kitűnő magyar publicista és közgazdász, az erdélyi származású Lengyel László (Benedek Elek leszármazottja egyébként) még arról értekezett, hogy ha Románia nyit a külvilág felé, és beindul a gazdasági fellendülés, Brassó hatalmas, de korszerűtlen iparát röv idesen lekörözheti a friss, főként magyar beruházásokra épülő székelyföldi ipar. Ennek ugyanis szilárd bázisává válhat az Európára tekintő, a nemzeti bezárkózás lidérceitől nem béklyózott, korszerű gondolkodású és mozgékony székely munkaerő. Nos, nem tudo m, hol csúszhatott hiba a gondolatmenetbe, de ennek a jóslatnak pillanatnyilag mintha éppen az ellenkezője teljesülne. Brassó, minden nehézsége dacára, köszöni szépen, megvan, még németországi kapcsolatrendszerét is jobban kamatoztatja, mint mi magyarorsz ági kapcsolatainkat. Háromszéken még a múlt század elején épült nagy hagyományú iparvállalatok, a dohány- és a textilgyár is fokozatosan válsághelyzetbe kerül. Pedig ezek teljes száz éven át a mainál jóval kedvezőtlenebb körülmények között is szilárdan tar tották piaci pozícióikat. Az, hogy a Ceausescurendszer évtizedeiben felépített gyártelepek: a sepsiszentgyörgyi Autóalkatrészeket és Szerszámokat Gyártó Vállalat, a Villanymotorokat Gyártó Vállalat vagy a kézdivásárhelyi Csavargyár és társai a felszámolás küszöbére jutottak, kevésbé meglepő, hiszen azokat már Ceausescu is főként demográfiai megfontolásból, a román munkaerő betelepítésének célzatával hozta létre, természetesen jobbára rohammunkával. A gazdasági megfontolásoknak legfennebb csak másodlagos sz erep juthatott. Az sem volt meglepő, hogy az erdővidéki lignitbányászat zsákutcába került, hiszen a hasonló gazdaságtalan bányatelepeket Európaszerte mindenütt régen megszüntették már. vissza