Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-09
7 Mindeközben szaporodnak azok a hangok is, amelyek kétségbe vonják a dokument umok hitelességét. Különösen azután, hogy e hét elején maga Jan Langos, az UPN elnöke jelentette be: az évtizedekig a rendszer ellenségeként bejegyzett Ján Hirka emeritusz görögkeleti püspök - akit 1989. november 22én írtak be ügynökként a nyilvántartásba - semmiképpen sem lehetett besúgó. Miként szerinte Ján Sokol, a nagyszombatpozsonyi egyházmegye bíborosa sem működött tudatosan együtt a titkosrendőrséggel. Ezt az utóbbi vélekedését azért fogadták jókora kételkedéssel, mert ennek az egyházi elöljáróna k a neve az eddigi - nem hivatalos, de korábban Ján Langos szerint is hitelesnek minősített - ügynöklistán is szerepel. Pavol Kubovic, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) alelnöke szerint maga az UPN vezetője kérdőjelezte meg a dokumentumok hitelességét. Dagmar Bollová, a kommunista párt (KSS) parlamenti képviselője rövidesen indítványozni kívánja, hogy először az átvilágítóbírák tanulmányozzák az aktákat, és csak az ő döntésük után hozhassák nyilvánosságra a titkosrendőrségge l együttműködők listáját. Pavol Abraham, a szlovák kereszténydemokraták (KDH) központi titkára elképzelhetőnek tart ilyesfajta törvénymódosítást. A keletszlovákiai névsort tavaly novemberben hozták nyilvánosságra, a nyugatszlovákiai és a pozsonyi dokumen tumokat pedig valószínűleg áprilisban teszik fel a világhálóra. vissza Vajdságban senki sem áll ki a magyar közszolgálati rádióműsor megőrzéséért Az Újvidéki Rádió magyar műsorainak szerkesztőbizottsága tegnap nyílt levéll el fordult az Újvidéki RTV vezetőségéhez, a Szerbiai RTV vezetőségéhez, a Tartományi Képviselőházhoz, a Vajdasági Végrehajtó Tanácshoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz és a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságához, amelyben tájékoztatja a címzetteket, hogy 55 év után megszűnnek az Újvidéki Rádió magyar nyelvű szórakoztató műsorai, mert a ház nem fizeti tovább a tiszteletdíjas szerzőket és színészeket. A levélben leszögezik: Összesen négy műsorról van szó: csütörtökönként 0.05-1.00ig, szombaton 19től 20 órái g, vasárnap pedig 17-18 és 22-23 óráig. Ez összesen 235 beszédműsorperc kiesését jelenti, ami nemcsak hogy megbontja a zenei és a beszédműsorok közötti arányt, hanem csorbítja az adás közszolgálati jellegét. Ezen túlmenően a kisebbségek tájékoztatására v aló jogát komolyan sérti az a tény, hogy már sokadszor szünetel az adás a Vajdaság egész területén aránylag jól hallható középhullámú adón, a 837 kilohercen. Ugyancsak ellehetetleníti a kisebbségi tájékoztatást, hogy az újságírók pénzhiány miatt nem lehetn ek jelen minden olyan eseményen, amely érdekli és érinti a vajdasági magyarságot. Ezekről a gondokról több ízben is tájékoztattuk a ház vezetőségét, ami azonban nem hozta meg a várt eredményt. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a jelek szerint Vajdságban sen ki sem áll ki a magyar közszolgálati rádióműsor megőrzéséért. Abban a reményben fordulunk a nyilvánossághoz, hogy azok, akiknek mindez a hatáskörébe tartozik, tesznek valamit a vajdasági magyar közszolgálati rádióműsor fenntartásáért -- áll a levélben. vissza Ami a román sztoriból kimaradt Világgazdaság 20050209 Szerző: Duronelly Péter Befektetői körökben a vártnál lényegesen nagyobb visszhangot váltott ki a román elnök- és kormányváltás. A hozamokra éhes befektetői tőke, úgy tűnik, értékeli a sztorit, még akkor is, ha egyelőre nem látszik, hogy mi valósul meg a jelenleg csak halványan körvonalazódó új stratégiából. Az új román kormány hivatalba lépésekor határozott üzenetet küldött a nagyvilág felé, amikor vakmerően, és e lső látásra mintha tán egy kicsit hebehurgyán is azonnali hatállyal adóváltoztatásokat léptetett életbe: a személyi jövedelemadó és a társasági adó kulcsa egyaránt 16 százalék, és ígéret van az áfakulcsok leszállítására is. A kormány emellett határozottan hitet tett a mellett , hogy számára prioritás az európai uniós csatlakozás. Ebből a szempontból az egyik legszembetűnőbb az a demonstratív kooperációs készség, amivel az új román kormány igyekszik magát jellemezni. A kommunikációban biztató súlyt kapnak az eddig háttérbe szorult környezetvédelmi kérdések, ami nemcsak az európai normáknak való megfelelés
