Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-07
22 A saját intézményrendszer egyik legfontosabb küldetése: olya n helyzet teremtése, hogy érdemesebb legyen magyar iskolába járni az általánostól az egyetemig, elit iskolák létrehozása, az oktatásinevelési támogatás növelése. Szükséges egy speciális szórványiskola és kollégiumi hálózat létrehozása. Az oktatási rendsze r működtetésébe államtól való függetlensége miatt maximális mértékben be kell vonni az egyházakat (különösen Erdélyben). Magyar házak hálózatát kell létrehozni minden nagyobb településen, amelyek szervezik a ***magyar életet?, ahol lehetséges összekapcsolá suk a helyi és regionális önkormányzatokkal. További feladatuk lehet az EUforrásokhoz való hozzáférés segítése. A hálózat alapját a státusirodák képezhetik. Tudatos, határokon átnyúló regionális fejlesztéspolitika alkalmazására van szükség, amely lehetőv é teszi igazi eurorégiók létrehozását, saját döntéshozó testülettel, uniós forrásokkal. A magyarországi kormányzati és közigazgatási rendszerben létre kell hozni az ilyen jellegű tevékenységet összehangoló szervet. Indokolt a Széchenyitervhez hasonló hatá ron túli gazdasági fejlesztési terv elindítása, amelynek célja elsősorban a magyarországi vállalkozók beruházásainak ösztönzése, kockázatuk mérséklése, munkahelyteremtés, támogatás az otthon munkahellyel rendelkezőknek (tanárok, orvosok bérének kiegészítés e), speciális biztosítási lehetőség nyújtása, ingatlanberuházások és földvásárlás támogatása (banki hátérrel). A nemzeti újraegyesítés eszköze lehet az állampolgárság kiterjesztése, természetesen egyéni kérelmezés és a magyar állam szuverén döntése alapjá n. A szülőföldön maradás támogatására az újra tartalommal megtöltött és kibővített státustörvény hatályát ki kell terjeszteni azon magyar állampolgárokra, akik nem kívánnak Magyarországra települni. A nemzeti összetartozás szimbolikus és gyakorlati megjel enítésére érdemes megfontolni egy összmagyar nemzeti tanács létrehozását. Ez olyan testület lehet, amelynek tagjait egyrészt a határon túli magyar közösségek választják (nemzeti tanácsok), másrészt pedig az Országgyűlés delegálja, létrehozásáról, jogosítvá nyairól pedig törvény rendelkezik. Célja a napi politikán felülemelkedő, összmagyar stratégiai döntések meghozatala. Az összmagyar nemzeti tanács a róla szóló törvény alapján az Országgyűlés felé törvényt kezdeményező és véleményező jogkört kaphatna, és j avaslatot tehetne a határon túli magyarság támogatására szánt költségvetési hányad sarokszámaira, felügyelhetné annak felhasználását. Mindkét hatáskör fontosságát alátámasztja a jelenlegi helyzet, amikor is az állampolgárság kérdésében a kormányoldal nem h ajlandó megfelelő törvényt előterjeszteni, a határon túli költségvetést pedig rendszeresen megnyirbálják. Mindezek hatékony megvalósításához nagyságrendileg évi 6080 milliárd forint szükséges, ami a költségvetési kiadások kb. egy százalékát jelenti. Ezt az arányszámot ugyancsak érdemes törvényben rögzíteni. Az összeg nagysága megterhelőnek tűnhet, ugyanakkor Magyarország mint EUtagállam 1000 milliárdos nagyságrendben jut új forrásokhoz, így nagyobb tehervállalás nélkül csoportosíthatunk át határon túli c élokra. Az eredményes felhasználás érdekében szükséges az eddigi alapítványi támogatási rendszer felülvizsgálata, új szervezeti felépítés kimunkálása. Szét kell választani a normatív jellegű, intézményfenntartó támogatásokat és a stratégiai beruházásokat. Mindkét esetben az uniós támogatásoknál bevált eljárásokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a szigorú ellenőrzést is. Az eseti, kisebb támogatások célba juttatása továbbra is a jól bevált alapítványi rendszer keretében történhet. Az összmagyar nemzet i tanács felügyelete és irányítása alatt működhetne az a végrehajtó szervezet, amely a teljesen ellehetetlenült Világszövetség feladatainak értelmes részét is átvehetné. Végül egy gondolat erejéig visszatérnék december ötödikéhez. Ha azt akarjuk, hogy ne ismétlődhessen meg az itthoni kudarc, mindenekelőtt gyermekeinket kell nemzeti szellemben nevelni, megtanítani nekik, mit jelent magyarnak lenni e hazában, s annak határain kívül. Ezért javaslom, vezessük be az általános és középiskolai oktatásban a nemzet ismeret tantárgyat. Ebben adjunk lehetőséget minden diáknak, hogy szervezetten legalább két hetet határon túli magyar fiatalokkal töltsön. Biztos vagyok benne, hogy az így felnövő nemzedék húsz év múlva nyugodtan állhat egy népszavazás elébe. Szabó Tibor (Magyar Nemzet) A szerző a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság
