Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-06
17 menetelne. Épp ellenkezőleg, a demokrácia lehetőségei egyre beszűkülnek. És ezt az álarcosbált nem szabad törvényesítenünk. A Nyugatnak mindenekelőtt a demokráciát kell támogatnia. Épp ezért, amikor februárban Bush elnök találkozik Putyinnal, létfontosságú, hogy - a demokrácia iránti elkötelezettségét kimutatva - az idő tájt találkozzon Viktor Juscsenkóval, Ukrajna frissen megválasztott elnökével is. vissza Ki hová húz? – Határon innen, határon túl 168 Óra 2005/1 – Háttér Szerző: Bányai György A kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás erősen megosztotta a magyarság politikai szervezeteit. A vitában megszólíttattak a körny ező országokban működő legjelentősebb alakulatok. Álláspontjuk ezúttal egységes volt. Ki nem mondva most is, korábban is felvetődött a kérdés: az általuk képviseltek vajon melyik anyaországi pártra szavaznának? És a nevükben fellépő csoportosulások politik usai hova húznak? Lehete egyáltalán így kérdezni? Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke ama Kossuth téri meetingen egyértelműen kiállt a Fidesz mellett. Kérdés: az MKP egésze modellezhetőe egyedül Durayval. Maga az eln ök, Bugár Béla akkor magánakciónak mondta párttársa fellépését. Az MKP eleve pártok szövetsége, amelyet 1998ban, a szlovák választási törvény megváltozása miatt három politikai csoportosulás hozott létre. A Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata M ozgalom, a Duray Miklós által alapított Együttélés és az A. Nagy László fémjelezte Magyar Polgári Párt. Alakulásuk idején - a 1990es évek elején - Bugárék a KDNPvel voltak rokoníthatóak, Durayék az MDFfel, A. Nagyék pedig az SZDSZszel. Persze ez nem ár nyalható pontosan manapság. A KDNP a múlté, az MDF tíz év alatt sokat zsugorodott, helyette a Fidesz az összehasonlítási alap. S időközben a Magyar Polgári Párt eljelentéktelenedett. A magyarországi pártokkal való szimpátia azonban korábban sem volt egyszerű kérdés. Az 1998as egyesülési kongresszus előtt még vita támadt abból, hogy Duray - az összes magyarországi parlamenti párt vezetője mellett - díszvendégnek meg akarta hívni Csurka Istvánt, ám az MKP többi vezetője a környékükön sem óhajtotta látni a MIÉP vezérét. Trombitaszó Egyébir ánt a kilencvenes évek végén az MKP mellett felbukkant a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért nevű alakulat is, amelynek elnöke, Gyimesi György a Szocialista Internacionálé partjai mentén vitorlázott. Bizonyos gyanú szerint Me%u010Diar pénzelte őket, ezt azonban a "jóléti palócok" erősen cáfolták. Négy esztendeje pedig színre lépett a népnemzeti, önmagát eurokonformként meghatározó Magyar Föderalista Párt. Vezetője, az exMKPs Mihajlovics József nem örült, amikor csoportosulásukat a MIÉPpel ál lították párhuzamba. Vannak nehezebben fogható szimpátiajelek is. Például Lagzi Lajcsi, akit - több magyar művésszel egyetemben - az MKP is bevetett 1998as kampányában. Nem kis feladat hárult Lajcsira: a Me%u010Diarék által felvonultatott Gérard Dépardie ut meg a két Claudiát - Cardinalét és Schiffert - kellett a kampányban ellensúlyoznia. Lajcsi össze is trombitálta a magyarokat - miképp esztendőkkel később, amikor az RMDSZ kérte fel őt kedvcsinálásra. Benne meg lehet bízni: mindkét formáció bekerült a p arlamentbe. Talán Lajcsi nélkül is ez történt volna, mert erre is volt precedens. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ugyancsak sokszínű testület. Már alakulásakor, 1989 decemberében sem volt egynemű. A területi elvet gyorsan fel is váltotta a platformo k szerinti megoszlás és
