Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-06
9 A bírálók sorában az MPSZ is ott van. Vezetői szerint szervezetük azért maradt alul a tavalyi választásokon - amikor végül román párt listáján indulva egy százalékná l kisebb eredményt ért el , mert "antidemokratikus gépezettel" kellett esélytelen harcot vívnia, hiszen az RMDSZ hozzájárult az antidemokratikus választási törvény elfogadásához. - Nekünk köszönhető, hogy a nemzetközi közvélemény elítélte ezt, s az MPSZ e lgáncsolását felrótta az országnak - szögezte le Tulit Attila MPSZalelnök. Tulit az MPSZ sikereként könyvelte el, hogy az RMDSZt az autonómia ügyének felvállalására kényszerítették. - A 15 éves praxissal, bejáratott szavazóbázissal működő, a sajtó, az eg yházak támogatását élvező, két ország pénzével és hatalmas klientúrával rendelkező szervezettel szemben alulmaradt az alig egyéves MPSZ, de céljairól nem mond le, s a közeljövőben párttá kell alakulnia - mondta. Az RMDSZ ezzel szemben azt hangoztatja, hog y az elmúlt négy évben az SZDPvel kötött megállapodások az erdélyi magyarság számára jelentős eredményekkel jártak. Sikerült köztéren újra felállítani az aradi Szabadságszobrot, az anyanyelvhasználati jogot belefoglalták a módosított alkotmányba, elfoga dták az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt, s megkezdődött annak alkalmazása, és visszajuttatták a termőföldeket és az erdőket, a közbirtokosságokat beleértve. Markó szerint az eredmények jó része személyesen Adrian Nastasénak volt kö szönhető, aki sok esetben saját pártjának konzervatív elemeivel is szembeszállt, és a magyar követeléseket azok ellenében támogatta. Így tehát érthető, hogy az RMDSZ őt támogatta a második fordulóban, s nem pedig azt a Traian Basescut, aki kijelentette, ho gy a kulturális autonómia létezik, hiszen a csárdást senki nem tiltotta be Romániában, területi autonómiából pedig pontosan annyijuk lesz a székelyeknek is, amennyi a Kárpátokon túliaknak jut. Korruptak mindenhol vannak Kevesen vették tudomásul: az RMDSZ nem tett egyebet, mint kihasználta a politika adta lehetőségeket. Azt azonban sokan belátták, hogy a kisebbség, ha hatalomra kerül, könnyebben megvalósíthatja célkitűzéseit, a kompromisszumok útja pedig az erdélyi politikában Bethlen Gábor óta járható. Mi vel a Basescu vezette román ellenzéknek sikerült sokakkal elhitetnie, hogy csupán a szociáldemokrata kormánypárt korrupt, a reálpolitikai koordinátákban gondolkodók közül is sokan szem elől tévesztették: tulajdonképpen valamennyi román párt "posztkommunist a", de a Basescu vezette Demokrata Párt (DP) - amely ugyanarról a tőről fakad, mint az SZDP - mindenképpen. Kevesen, de voltak, akik figyelmeztettek: az RMDSZnek az új kormánykoalícióban sem lesz könnyű a dolga, hiszen korruptak a liberálisok és a demokr aták között is előfordulnak, s a DPben például olyan politikusok is megtalálhatók, mint Valeriu Tabara, aki a kilencvenes évek második felében a szélsőségesen magyarellenes Románok Nemzeti Egységpártjának volt az elnöke. Nehezítette a bírálók dolgát az is, hogy a törvényhozási választások előtt az RMDSZ és a magyar parlamenti képviselet szükségessége mellett olyan neves erdélyi értelmiségiek és egyházi vezetők sorakoztak fel, mint például Sütő András, Kányádi Sándor, Domokos Géza, Szilágyi Pál, Tempfli J ózsef és mások. Ismét terítéken az autonómia Persze, az erdélyi magyar politikai és érdekvédelmi képviselet vitáját a választások távolról sem zárták le, sőt, rendkívül aktuálissá tették. Ezt mindkét fél érzi. Az EMNT állandó bizottsága nemrég számba vet te a választások után kialakult új helyzetet, s úgy vélekedett, remény van az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködésre. - Az RMDSZ most zászlajára tűzte az autonómia kérdését, de nehogy megint megfeledkezzék róla - mondták. Az EMNT párbeszédet kezdeményeze tt minden olyan RMDSZplatformmal, romániai és magyarországi párttal, amelytől az autonómia ügyének előrevitelében támogatást remél. Markó Béla is úgy vélekedett, hogy az RMDSZ belső reformját folytatni kell, és ezt a szövetség több politikusa is szorgalm azza. Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyarságnak hosszú távon is egységes politikai szervezetre van szüksége, s a vitákból okulva, politikai és érdekvédelmi szervezetét újból és újból át kell majd alakítania. Ezért Markó minden korábbinál tágabbra nyi tná a szövetség kapuit, s az RMDSZ
