Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-04
11 Továbbra sincs realitása az alkotmánymódosításnak - NyugatEurópában ritka a kétharmados szabályok ilyen nagy területet felölelő rendszere Népszava 2005. január 4. Szerző: Pungor András Sem a szakértők, sem a politikusok sem látnak arra esélyt, hogy az igazságügyi miniszter alkotmánymódosítási elképzelése a közeljövőben megvalósuljon. A kétharmados törvények teljes eltörlésével a parlamenti pártok nem értenek egyet, az ellenséges politikai klíma pedig nem kedve z egy részletesebb alaptörvény megalkotásának. Megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények az igazságügyi tárca elképzelései szerint. Petrétei József miniszter ez év végén már kész alkotmánytervezettel szeretné megnyerni a parlamenti pártok támogatását az új alaptörvény elfogadásához. A tervek szerint az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnának, nem gondolkodnak például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetéséről. A minisztérium inkább egy alkotmán ykonszolidációt tervez, a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EUnormáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről. A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kéthar mados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba. Petrétei József szerint a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmán ybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy, vagy kétéves a büdzsé. 198990ben, a rendszerváltás idején néhány hónap alatt gyöker esen megújult magyar alkotmány bizonyos pontokon szűkszavú, hiányos rendelkezései közjogi vitákat gerjesztenek, ahogy ez történt a 90es évek első felében a köztársasági elnök szerepéről. Részben pedig, szinte évről évre, technikai jellegű, praktikus módos ításokat szenved el az alaptörvény, holott egyik rendeltetése éppen az, hogy a politikai életnek állandó keretet adjon. Petrétei József úgy véli: egy részletesebb alaptörvény az Alkotmánybíróság számára is kezelhetőbb mérce lenne. A paktummal kezdődött Az alkotmánymódosítás tulajdonképpen az 1990. április 28án megkötött MDFSZDSZ paktum eredményeképpen jött létre, s ezzel a megállpodással alakult ki a harmadik magyar köztáraság közjogi rendszere. A pártközi megállapodásra a többi között azért volt szüks ég, mert a 1989es alkotmány minden alapjogot érintő jogszabályt a kétharmados kategóriába sorolt. Ez azonban már a stabil kormányzást veszélyeztette, így Antall József akkori miniszterelnök tárgyalási ajánlattal kereste meg az SZDSZt. Az egyeztetéseken a szabad demokratákat Tölgyessy Péter frakcióvezető képviselte. A megállapodás értelmében a két párt támogatta a kétharmados többséghez kötött törvények számának csökkentését, az MDF pedig beleegyezett Göncz Árpád államfővé választásába. Egyetértettek abba n, hogy a média pártatlanságára felügyelő bizottságot hoznak létre, a miniszterelnök visszahívását megnehezítő úgynevezett "konstruktív bizalmatlansági indítványt” iktatnak törvénybe, valamint hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Ir oda vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki a kormányfő előterjesztése alapján. A megállapodásban foglalt alkotmánymódosítás tételesen felsorolta azokat a törvényeket, amelyek a kétharmados körbe tartoznak, más jogszabályoknál viszont lehetővé tette az egyszerű többséggel való elfogadást. Az MDFSZDSZ paktum után módosított Alkotmány meghatározta, hogy a többi között a jogalkotás rendjéről, az országgyűlési képviselők jogállásáról, a törvényhozók tiszteletdíjáról, veszélyhelyzetben alkalmazható szabályok ról, fegyveres erők feladatairól, rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységről, bíróságokról, az utazási és letelepedési szabadságról, személyes adatok védelméről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a nemzeti é s etnikai
