Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-13
13 felé vezető úton, ha nem folytatnak konstruktív tárgyalá sokat a magyar kormánnyal. A legrosszabb stratégia az, ha üzengetnek anélkül, hogy meghallgatnák a másik fél érveit. Persze nem lehet egy mércével mérni a határon túli magyar pártokat és szervezeteket, hiszen eltérő körü lmények között végzik munkájukat, m ás és más politikai környezetben. Adott helyzetüket jelentősen bef olyásolja, milyen viszonyt alakítottak ki az adott ország kormányával. Másrészt azért sem lehet egyértelmű ítéletet mondani, mert akadnak olyan anyaországon kívül élő honfitársaink, akik gya kran igen nehéz hel yzetben is a lehető legfelelősebben politizálnak: példát mutatnak minden magyar politikai erőnek. Aligha kérdés például, hogy a romániai magyarság indult a legkilátástalanabb helyzetből a rendszerváltást követően, a hírhedt diktátor, N icolae Ceausescu rezsimjének megdöntése után. A romániai forradalom gy ő- zelmét ugyan amolyan hurráoptimizmushangulat fogadta az ország határain belül és kívül egyaránt, ám hamar be kellett látni: túlzott derűlátásra bizony nincs sok ok. Az ország új, "demo kratikus" vezetői ugyanis finoman fogalmazva nem tettek meg mindent azért, hogy javítsanak a romániai magyarok helyzetén. Sőt, 1990 és 1996 között jelentős befolyásra tett szert a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt. A vezető román politikai erők igyekeztek kirekeszteni az RMDSZt, úgy próbálták beállítani a pártot a nemzetközi közvélemény előtt, mintha nacionalista, az európai normákon kívül álló tömörülés lenne. Az RMDSZ vezetői azonban a legvésztjóslóbb időszakban sem ültek fel semmiféle provok ációnak: minden lépésükkel igazolták, hogy éppen ez a párt az, amely egyfajta kapcsot jelent NyugatEurópa és Románia között. 1996ig a parlamenti választási kampányokban kevés olyan romániai párt akadt, amely ne hozak odott volna elő a magyarkérdéssel. Ezu tán azonban lassacskán megváltozott az RMDSZ társadalmi szerepe. A higgadt, európai politizálás meghozta gyümölcsét. Ehhez járult az is, hogy Románia is megkezdte a csa tlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval: vagyis az ország nem térhetett vissza a söté t múltba. Az ország vezető pártjai is az európai politizálás mellett törtek lándzsát, s e törekvésnek természetesen egyik kiemelt eleme a nemzeti kisebbségek védelme. Bár a romániai magyarságon belül akadt egy elenyésző kisebbség, amely kis híján az RMDS Z megosztását idézte elő, a tavalyi romániai parlamenti választás után előállt helyzet mutatta meg: a Markó Béla pártelnök fémjelezte stratégiának nincs, nem lehet alternatívája. Az RMDSZ ugyanis vezetésével eljutott oda, hogy a román kormánykoalíció "kiha gyhatatlan" része lett. Mind a romániai bal, mind a jobboldal tömörülései számára egyértelművé vált, az RMDSZ nélkül nem létezhet igazán európai román kormány. vissza Strasbourgi igen az alkotmányra - Főleg az euroszkept ikusok utasították el a hatályba hely ezést Világgazdaság 20050113 Szerző: Fóris György Az Európai Parlament képviselőinek elsöprő többsége egyetért az alkotmányos szerződésben foglaltakkal, és támogatja a hatályba helyezését. Az eurohonatyák közel háro mnegyede (73,8 százaléka) szavazott szerdán Strasbourgban igennel arra a te rjedelmes parlamenti állásfoglalásra, amely részletekbe menően és alapvetően egyetértőleg véleményezi az alkotmányos szerződést, szorgalmazva annak ratifikálását. (667 képviselőből 500 voksolt mellette – kö z tük valamennyi magyar képviselő – , 137 ellene, negyvenen tartózkodtak). Egyúttal az EP reményét fejezte ki, hogy 2006ra valamennyi tagállam képes lesz a leendő szerződés ratifikálására. A jelentős részt brit, lengyel és cseh ho natyákból álló nempártiak minden módon igyekezték láthatóvá tenni egyet nem értésüket. Már a szavazás menetét is elutasító plakátok lobogtatásával zavarták, majd az állásfo glalás elfogadása után meglehetősen zajos demonstrációt tartottak az ülésterem előtt . „Britannia elvesztette a csatát, de meg fogja nyerni a háborút” – ismételgették közülük többen is. A néppárti Ínigo Méndez de Vigo és a szocialista Richard Corbett nevével fémjelzett EPállásfoglalás feletti szavazás sok tekintetben főként politikai hi tvallások mentén zajlott. Az új baloldal (köztük valamennyi
