Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-13
7 Szóba kerülhetnek az egyeztetéseken az idén a kisebbségek támogat ására szolgáló pénzek is. Egy kormány közeli forrás ennek kapcsán úgy fogalmazott: ideje felhívni a kisebbségi vezetők figyelmét arra, hogy egy anyaországi kormánynak nem csupán annyi a feladata e téren, hogy költségvetési forrásokból gondolkodás nélkül fi nanszírozza a legkülönfélébb kisebbségi elképzeléseket. Az egyeztetés hozzájárulhat egy újabb MÁÉRT összehívásához is. Ehhez előbb közös platform kialakítása szükséges, hiszen egy újabb kudarcos MÁÉRT nem érdeke sem a kormánynak, sem a kisebbségeknek. Il yen közös platform súlypontját a Szülőföldprogram képezheti, de bizonyos jelek szerint kezd előtérbe kerülni az autonómia is. Kisebbségi körökben emlékeztetnek arra, hogy bizonyos szervezetekben - például Erdélyben és Szlovákiában - máris a korábbinál nag yobb nyomás nehezedik a vezetőkre, hogy szenteljenek az eddiginél több figyelmet az autonómiaproblémáknak. Bugár és Kasza budapesti látogatása arra is utalhat, hogy időszerűvé válik a MÁÉRT jövőjének áttekintése. Mind gyakrabban vetődik fel, hogy a MÁÉRT belátható időn belül túlélheti önmagát, mivel a fórumot alk otó szervezetek problémái kezdenek látványosan eltérő irányokba kanyarodni. Ez összefügg a szomszédos országok eltérő helyzetével, illetve azzal, hogy ezek közül többen válnak az EU tagjaivá. Az U krajnában és Szerbiában élő magyarság így sajátos helyzetbe kerülhet, vagyis az ő problémáik kezelése külön mechani zmusokat igényelhet - állítják többen a MÁÉRT jövőjét elemezve. - Felvetődik a kérdés, mi szükség van még egyáltalán a MÁÉRTra - hangoztatta lapunknak a fórum egyik korábbi résztvevője. Másrészről az anyao rszági szakértők üdvözlik a szabadkai tanácskozás állandó kisebbségi fórummá való átalakulását. Sőt ném elyek úgy vélik, hogy ez bizonyos körülmények között átvehetné a mára teljesen lejáratód ott MVSZ szerepét, hiszen a szabadkai fórumot - ellentétben a Magyarok Világszövetségével - valóban hiteles kisebbségi sz emélyiségek alkotják, akik mögött valóságos támogatottság áll. Népszavazáskronológia 2004. december 5. A határon túli magyarok ked vezményes honosításáról, illetve az egészségügyi privatiz á- ció leállításáról szóló kettős népszavazás - miután egyik kérdésre sem adott több mint kétmillió polgár az onos választ - eredménytelennek bizonyult. Az Országos Választási Bizottság (OVB) december 11én ezt hivatalosan is kihirdette. 2004. december 12. A Magyarok Világszövetsége és egy magánszemély a népszavazás eredményét - els ő- sorban a szavazóköri összesítés során elkövetett hibákra hivatkozva - megtámadta a Legfelsőbb Bíróság előtt. 2004. december 14. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a beadványnak: a r eferendum eredményét megse mmisítette, és elrendelte, hogy 1154 szavazókörben az eredményt ismét állapítsák meg. 2004. december 23. Az érintett szavazókörökben ismét megállapították az eredményt, 105 kivételével a voksok újraszámolásával. A korábbi adatok érdemben nem változtak. Az OVB azonban nem hirdethette ki a hivatalos végeredményt, mert az MVSZ delegáltja szabadságát töltötte. 2005. január 4. Az OVB másodjára is hivatalosan megállapította: a december 5i népszavazás mindkét ké rdésben eredménytelen vo lt. 2005. január 5. A Magyarok Világszövetsége és hét magánszemély az OVB határozatát ismét megtámadta a Legfelsőbb Bíróság előtt. 2005. január. 6. A Legfelsőbb Bíróság a kifogásokat elutasította, az OVBnek a referendum eredményét megállapító döntése el len további jogorvoslatnak nincs helye. Nem kell törvényt módosítani a kedvezményes honosításhoz? Célszerű modellezni a honosításig vezető hosszú és bürokratikus folyamatot azért, hogy kiszűrhessük az eljárásból mindazokat az elemeket, amelyek az állam polgárságért folyamodó határon túli magyarok szám á- ra szükségtelen kényelmetlenséget okoznak vagy megalázó helyzetbe hozzák őket - nyilatkozta lapunknak Avarkeszi Dezső MSZPs parlamenti képviselő, a bevándorlás és a honosítás szabályainak módosítását előké szítő kormánymegbízott. Avarkeszi elsőként a jelenlegi helyzet áttekintését tartja feladatának: szeretné megvizsgálni a jogszabályi környezetet, az intézményi hátteret, az infrastrukturális feltételeket, továbbá a
