Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
51 A Szülőföld programot ismertetve Petrétei József igazságügyminiszter arról beszélt, hogy egymilliárd forint kezdőtőkével hozzák létre azt az alapot, amelynek kedvezményezettjei a szomszédos országokban élő magyarság, illetve azok intézményei lesznek. Az alapba bárki befizethet adományt, amelyet a határon túliak nevelési, oktatási, szociális és infrastrukturális támogatására fordítanak. Bevezetnék a nemzetpolgár ság intézményét, amely alapján akadály nélkül látogathatnának az anyaországba a határon túli magyarok – mondta az igazságügyminiszter. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, a Fidesz vezérszónoka kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem hel yettesítheti a kettős állampolgárságot. Nem volt példa arra, hogy ilyen termékeny, kreatív lett volna a határokon kívül rekedt magyarság irányában a kormány, mint az elmúlt egy hónap alatt – fogalmazott Németh. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolg ozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 ezer betelepülő. A francia Le Pen ki smiska Gyurcsány Ferenchez képest, ő ugyanis nem mondott olyat soha, hogy a bevándorlók elvennék az egészségügyi, szociális ellátást a francia állampolgároktól – hangoztatta Németh, aki elégtelennek, rossznak nevezte a Szülőföld programot. Répássy Róbert ( Fidesz) úgy vélte, hogy a Szülőföld program első pontja alkotmányellenes, mivel a nemzetpolgárság megadása nem kormányzati hatáskör, hanem országgyűlésinek kéne lennie, s nem ad iránymutatást, hogy ez a fogalom mivel járna. Kocsi László az MSZP részéről azt hangsúlyozta, hogy a Szülőföld programot a határon túli magyarok szervezetei is támogatják, amely egy plusz segítségnyújtást jelenthet számukra. vissza Baráti segítség Magyar Nmezet 2 00 4. december 2. Szerző: Lukács Csaba Tegnap a Népszabadság címlapján hozta a diplomáciai forrásokból származó hírt, hogy „az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról”. Mindez egy levélben t alálható, amelyet Mircea Geoana román külügyminiszter írt magyar kollégájának. A hivatkozási alapul szolgáló román – magyar egyezményt a két állam 1979. június 13án írta alá Bukarestben, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről címmel. E paktum nyilatkozatra kényszerítette a jogilag mindaddig (!) magyar állampolgárnak is tekinthető erdélyi magyarokat, hogy román vagy magyar állampolgárok kívánnak lenni a továbbiakban. Aki nem nyilatkozott záros határidőn belül, az maradt a lakhelye szerinti állampolgársággal – az már más kérdés, hogy ezt a megállapodást fű alatt kötötték meg, így aztán nagyon kevés erdélyi magyar tudta erre hivatkozva magyarnak vallani magát, és így átt elepülni. Ezt az egyezményt Magyarország a kilencvenes évek elején felmondta, többek között azért, mert jogállamban nem kényszeríthető senki arra, hogy született állampolgárságáról lemondjon. Azóta több tízezer áttelepedett erdélyi magyar lett kettős áll ampolgár, de arra is találunk bőven példát, hogy a magyar állampolgárság megszerzése után (miközben soha nem mondtak le a románról) hazatelepedtek szülőföldjükre, és azóta is ott élnek. Másik, nem kevésbé fontos tény, hogy demokratikus keretek között egy hatóságnak aránytalanul sok utánajárásba és pénzbe kerülne annak kiderítése, hogy állampolgárai még milyen nemzet útlevelét birtokolják (ezért nem tudjuk például, hogy honfitársaink közül még hányan rendelkeznek más – amerikai, izraeli stb. – állampolgárs ággal is). Ezt használja ki Románia például, amikor megadja az ukrajnai románoknak a román állampolgárságot, holott jól tudja, hogy a jelenle gi ukrán törvénykezés tiltja a kettős állampolgárságot. Még a délszláv háború idején is meg merték, meg tudták csinálni a szerb – horvát határon az útlevéltrükköt a két passeporttal rendelkező emberek, vagyis azt, hogy a szerb oldalon a szerb útlevelet, a ho rváton pedig a horvátot mutatták fel a hatóságoknak. A román külügyér tiltakozása értelmezhetetlen annak a ténynek az ismeretében, hogy Bukarest százezerszám adott állampolgárságot a moldáviai románoknak, és ezek után minden bizonnyal az Európai Unióhoz se m akarnak csatlakozni.
