Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-28
5 Az ukrán gazdaság 2004es mutatói ugyancsak a haszonelvűség térhódításáról tanúskodnak. Az év első felében ukrán cégek az Európai Unió immár 25 tagországával csaknem 11 milliárd dollár értékű üzlete t kötöttek, ez pedig az ország külkereskedelmi forgalmának 34 százalékát adta. A 9,2 milliárd értékű orosz – ukrán kereskedelem a maga 29 százalékos részesedésével nem csak az EUbővítés miatt szorult a második helyre: az adatokból kitűnően az ukrán nyersany ag, villamosenergia, mezőgazdasági és textilexport tudatosan keresi az új nyugateurópai piacokat, ahonnan az import immár 30 százalékát alkotják a fejlett technológia termékei. Az elkövetkező hónapokban a Viktor Juscsenkónak nyújtott nyugati politikai támogatás mégoly soványka gazdasági hozadéka is ösztönzést adhat a lényegéből fakadóan lassú stratégiai fordulatnak. Várható, hogy Ukrajna megkapja a „piacgazdaság” minősítést, amelyben eddig a termelőüzemek túlzott állami támogatása miatt nem részesült. 2005ben az ország felvételt nyer a Világkereskedelmi Szervezetbe is. Megváltozhat a befektetői klíma – ennek első jele, hogy a korrupcióellenes intézkedések sorában Juscsenko máris bejelentette az év legnagyobb privatizációs botrányának kivizsgálását. Az 55 ezer embert foglalkoztató, rendkívül nyereséges Krivorozssztal cégóriást ugyanis röviddel az elnökválasztás előtt nyugati és az orosz cégek kizárásával, sietősen átjátszották a távozó Leonyid Kucsma elnök milliárdos vejének, a 46 éves Viktor Pincsuknak és az államfő, valamint Viktor Janukovics fő „szponzorának”, a „donyecki klán fejének” tartott 38 éves Rinat Ahmetovnak. Viktor Juscsenko új tendert ígért a mamutvállalat magánosítására. A Jukoszanalógiát elkerülendő sietett azonban leszögezni: az immár t örvényes privatizációt követően a két gyűlölt ukrajnai „oligarcha” visszakapja a Krivorozssztalért fizetett jelképes árat. vissza Nem hozzánk jönnek a menekültek Népszabadság • L. K. • 2004. december 28. A Magyarors zágon illegálisan élõ - becslések szerint - több tízezer külföldi közül csak mintegy 1400 élt az uniós csatlakozáskor meghirdetett "kegyelmi" lehetõséggel. Az uniós csatlakozással egyidejűleg az Országgyűlés lehetőséget kínált a Magyarországon legalább eg y éve illegálisan tartózkodó külföldieknek, hogy helyzetüket rendezzék. Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: elsősorban a magyar állampolgárokkal családi életközösségben élő, illetve az or szághoz kulturálisan is kötődő személyeket akartak egyszeri alkalommal hozzásegíteni tartózkodási engedélyhez. Ezzel főként a magyar nemzetiségűeket hozták kedvezőbb helyzetbe, de a moratórium kiterjedt a Magyarországon működő gazdasági társaságok tulajdon osaira és vezető tisztségviselőire is. Bár több ezer jelentkezőre számítottak, mindössze 1400an nyújtottak be tartózkodási engedély iránti kérelmet. Közöttük 860 kínai és vietnami állampolgár, míg a román útlevéllel rendelkezők száma a kétszázat sem érte el. Összesen negyvenhét ország polgárai éltek a lehetőséggel, és a közelmúltban lezárult eljárások tapasztalatai szerint az esetek nyolcvan százalékában a hatóságok egy évre szóló tartózkodási engedélyt adtak. Az elutasítás leggyakoribb oka az volt, hogy a külföldi nem tudta igazolni az egyéves magyarországi tartózkodást. A főigazgató hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a vártnál kevesebben érdeklődtek, sok, magyar állampolgárral évek óta élettársi vagy házastársi kapcsolatban élő, ám eddig illegálisan itt tartózkodó külföldi helyzetét sikerült rendezni. A szakértőket meglepte ugyanakkor, hogy a kérelmezők zöme - főként ázsiaiak - a nálunk folytatott gazdasági tevékenységre hivatkozott. Továbbra is vannak tisztázatlan státusúak - tudtuk meg Végh Zsuzsától. A napokban derült ki például, hogy egy román menekültek által elhagyott s magyar családban nevelkedő, ma már 18 éves fiatalembernek hivatalosan nincs semmilyen tartózkodási jogcíme. A kedvezmény az ilyen extrém esetekre is megoldást kínált volna, ám a konk rét ügyben a belügyminiszter méltányossági eljárásban döntött. Ugyancsak a miniszter döntése alapján kapott tartózkodási engedélyt a kilencvenes évek elején menedékesként befogadott, és azóta Magyarországon élő 144 vajdasági magyar közül már nyolcvan. Vég h Zsuzsanna szerint így a Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület vezetői
