Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
24 nyelvhasználatát is, másfelől azonban kimondta: Románia egységes nemzeti állam. A Ceausecurezsim az 1980as években meghirdette urbanizációs programját, magyarul a falurombolást. Ennek célja az volt, hogy a kisebbség hagyományo s társadalmi, történelmi gyökerét kiírtsa. Jugoszláviában Tito partizánjai revansot vettek a délvidéki "hideg napokért". A háború utolsó szakaszában több ezer (egyes becslések szerint 30 ezer) magyar vált a tisztogató műveletek áldozatává. Amikor a Vajdas ág 1974ben autonóm tartomány lett, lassan megkezdődött az itteni magyarság számbeli gyarapodása is. A rendszerváltás hatásai Romániában forradalmi események vezettek a Ceausescurendszer megdöntéséhez. Ebben nem kis szerepe volt Tőkés Lászlónak, aki 198 9 végén gyakorlatilag házi őrizetben volt, mert bírálta a rezsimet. A református püspök melletti december 1617i temesvári tüntetéssel kezdődött a forradalom, mely 21re vált országos méretűvé. Még karácsony első napján megalakult az RMDSZ ideiglenes inté ző bizottsága is. Kezdeti eufórikus hangulatot azonban beárnyékolják a magyar ellenes uszítások, ami a marosvásárhelyi pogromba torkollott, amelyben Sütő András súlyosan megsérült, s fél szemére megvakult. A lincshangulat ellenére, az RMDSZ jól szerepelt a választásokon, s bejutott a román törvényhozásba. A helyzet csak 1996ra normalizálódott, amikor aláírták a magyarromán alapszerződést. A következő évben a román kormány kiszélesítette az anyanyelvhasználati jogokat, s törvény született a kisebbség elkob zott javainak visszaadásáról is. A magyarság a sorsfordító 1990es években talán a délszláv konfliktusokban szenvedett a leginkább. A Jugoszlávia széteséséhez vezető háborúk elől Horvátországból több ezer, a Vajdaságból pedig több tízezer magyar menekült települt át, sokan a kötelező sorkatonai szolgálat elől menekülve. A délszláv konfliktust a szlovéniai magyar közösség szinte sértetlenül átvészelte. A horvátországi magyar kisebbség jogait az 1995ben Eszéken aláírt magyarhorvát kisebbségvédelmi egyezmén y szavatolja, és a horvát törvényhozás 2000. májusában megszavazta a kisebbségek jogairól szóló törvényt. Somogyi cáfolja román kollégáját - Nincs igaza Mircea Geoana román külügyminiszternek, amikor azt állítja, hogy az erdélyi magyaroknak választaniuk k ell a magyar vagy a román állampolgárság között, s a kettőt egyszerre nem birtokolhatják. Ezt egy olyan megállapodás mondta ki, amelyet már hatályon kívül helyeztek - derült ki Somogyi Ferenc, a magyar diplomácia irányítója tegnapi nyilatkozatából. Az ügy et Geoanának Somogyihoz intézett november 9i levele indította el, melyről a Népszabadság tegnapelőtt számolt be. A levélben a román külügyminiszter egy 1980tól hatályos magyarromán megállapodásra hivatkozott és azt írta, hogy a kettős állampolgárság mag yar elképzelése kétoldalú és nemzetközi kötelezettségekkel ellentétes. Ezért román állampolgárok csak akkor kaphatnak magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Somogyi elmondta, levélben válaszolt Geoanának, rámutatva arra, hogy a román fél álta l hivatkozott megállapodást Magyarország hatályon kívül helyezte, amit törvényben kihírdett és amiről 1990ben hivatalosan tájékoztatta Bukarestet. Hogy a szóbanforgó megállapodás már nem érvényes, azt időközben megerősítette Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Kende Tamás nemzetközi jogász is. Markó hozzátette: az RMDSZ meg fogja akadályozni azt, hogy az időközben felmondott megállapodást bárki is érvényesíteni akarja. Ugyanerről a megállapodásról Borbély László, az RMDSZ kormányz ati ügyekért felelős alelnöke elmondta, hogy azt 1990 után már senki sem kívánta alkalmazni. Azóta igen sok román állampolgár szerzett másik állampolgárságot, de senki sem követelte tőlük, hogy a románról mondjanak le. Somogyi Ferenc Geoanának írt leveléb en a továbbiakban kifejtette, hogy a kettős állampolgárság kapcsán tervezett magyar intézkedések mibenléte egyelőre még nem ismeretes. Még nem zajlott le a népszavazás, s
