Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-22
14 fogta össze az elsősorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből (RMDSZ) kihullott politikusokat. A villamosmérnök végzettségű Patrubány ugyancsak az RMDSZben kezdett politizálni, innen került 1992ben az MVSZ elnökségébe. Az MVSZ új vez etősége által elfogadott egyik első határozata "a trianoni dekrétum felülvizsgálatát" kezdeményezte a nemzetközi szervezeteknél. A küldöttek határozata alapján az MVSZ vezető testülete kezdeményezte a külhoni magyarok állampolgárságának megadását, és a kül földön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítását is. Az elnökválasztás után két nappal Patrubány közleményt juttatott el az MTInek, amelyben leszögezte: az MVSZ tisztújító küldöttgyűlése nem fogadott el a jelenlegi európai határok felülviz sgálatát kérő határozatot. A szervezetben tagságát ugyancsak felfüggesztő szlovákiai Duray Miklós ugyanis arról nyilatkozott, hogy az MVSZ új vezetése Trianon revízióját sürgeti. "A Magyarok Világszövetsége soha nem hirdetett sem területi revíziót, sem hat ármódosítást, hanem következetesen halad az 1996ban elfogadott világkongresszusi határozat nyomán, amely az integrálódó Európában tűzte ki célul a magyar nemzet egységesítését" - írta Patrubány. A trianoni "diktátum ma már nem hatályos, hiszen azt felvált otta a II. világháborút lezáró 1947es párizsi békeszerződés" - közölte, hozzátéve, "nem kétséges, hogy a trianoni békediktátum a XX. századi európai történelem egyik sarokkövét képezi, amelynek következménye milliók lelkében él". A politikus szerint a rev ízió pusztán morális értelmű lehet. Duray nyilatkozatában elmarasztalta Patrubányt, mondván, a határrevízió "a világszövetség számára nemcsak megvalósíthatatlan feladat, hanem politikailag destabilizálja is az európai térséget, ezenkívül nem egyeztethető össze az MVSZ eszmeiségével. Megengedhetetlen ugyanis, hogy az MVSZt a politikai vizekre sodorják, hiszen az MVSZ civil szervezetek szövetsége". Duray úgy fogalmazott, hogy mindezeknek a történéseknek "a hordozója a világszövetség most megválasztott, új elnöke". Duray szerint a történtek után "arra kell törekedni, hogy a világszövetséget kiszabadítsuk abból a csapdából, amelybe néhány kalandor juttatta." Az MVSZ elnökválasztása miatt ugyanakkor kiesett az Orbánkormány kegyeiből: képviselőjüket nem hívták meg a Magyar Állandó Értekezlet találkozójára, az Országgyűlés pedig két évre - 20012002re - megvonta a szervezettől a költségvetési támogatást, s a cs aknem 237 millió forintot az Illyés Közalapítványhoz csoportosították át. Patrubány élesen bírálta az akkori kormánypártokat, mondván "a világ legnagyobb magyar nemzeti jellegű szerveződésének költségvetési támogatását a magát nemzeti színekben feltüntető kormánykoalíció pártjai szavazták nullára". Úgy vélte, a parlamenti döntésnek az az üzenete, hogy aki nem éri be ígéretekkel és kedvezményekkel, hanem állampolgárságot mer kérni, azt a koalíció megbünteti. Az MVSZtől később minden alkalmazottat elbocsát ottak, az elnök pedig közadakozásból igyekezett fenntartani a működést. Az MVSZ ekkor került anyagi kapcsolatba az Európán kívüli magyarokkal, s szorult rá elsősorban a délamerikaiak pénzügyi segítségére. Az eredetileg Patrubányt támogató erdélyi püspökök megvonták bizalmukat a szervezettől; Tőkés László lemondott tiszteletbeli elnöki posztjáról is. Patrubány későbbi tevékenységét jól jellemzi, hogy idén ősszel a Magyarok Világszövetsége nevében aranyérmet adott "az athéni olimpiát megnyerő, ám bajnoki c ímétől vitatott körülmények között megfosztott két atlétának, Annus Adrián kalapácsvetőnek és Fazekas Róbert diszkoszvetőnek". Az MVSZ elnöke az ártatlanság vélelmére hivatkozott, továbbá az alkotmányra és az Európai Unió emberjogi konvenciójára. Patrubá ny Miklós 1952. december 23án született Medgyesen. 1976ban a kolozsvári műegyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. 1973ban Kolozsvárott megalakította a Visszhang nevű egyetemi rádiót, s ennek volt főszerkesztője 1976ig. Utána a bukaresti félvezetőg yárban dolgozott, majd 1990 tavaszáig a Kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos főkutatója volt. Közben, 197984ben vendégtanárként tanított a kolozsvári Műegyetemen. 1983ban részt vett az első romániai személyi számítógép, a PRAE megalkotá sában. 1989ben szakkönyvet írt a mikroprocesszortechnológiáról. 1992 óta a kolozsvári Praemium Kft. tulajdonosigazgatója. 1990 és 1992 között az RMDSZ elnökségének tagja.
