Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-21
21 értelemben nem politizált volna, akkor önök még mindig az MSZMPben ülnének, a Varsói Szerződésben és a KGSTben" - mondta Semjén. Gyurcsány közölte: a ko rmány feje kifejtheti álláspontját Magyarországgal kapcsolatban, beleértve az egyházak ügyét is. Ha az egyház társadalmi kérdésekben állást foglalhat, akkor a társadalom valamennyi tagjának, benne a magyar közélet szereplőinek, joga van véleményt mondani a z egyház magatartásáról. Húzd meg, ereszd meg A politológus szerint a népszavazási kampány volt az oka Gyurcsány nyilatkozatának. Mint Kiszelly Zoltán lapunk kérdésére kifejtette: a kormányfő kijelentésével a szocialista törzsszavazókat célozta meg, ug yanúgy, mint néhány évvel korábban Horn Gyula tette, egyházellenes kijelentéseivel. Kiszelly úgy vélte, a baloldali törzsszavazókra a látens antiklerikalizmus jellemző, amit a baloldali kormányok ki is használnak. Míg az Orbánkormány alatt az egyházak kit üntetett szerepben voltak, addig a baloldali kormányok szeretnék őket visszaszorítani a civil szervezetek szintjére. Így ciklusonként folyik a "húzd meg, ereszd meg" egyházi politika - tette hozzá. Kiszelly szerint európai szinten is hasonló a helyzet; eml ékeztetett az EU Konvent vitáira, amelyen elsősorban arról esett szó, bekerüljöne az új uniós alkotmányba az egyházakra való utalás. Az egyházak és általában a velük szövetséges jobboldal törekvése, hogy a felekezetek nagyobb szerephez jussanak, mondta, á m ez az uniós alkotmány esetében nem sikerült. Gábor György szerint nem kérdés, hogy a szerződéseket - így a Vatikánnal kötött szerződést is - be kell, vagy be kellett volna tartani. A vallásfilozófus lapunknak felidézte, hogy az Orbánkormány nemcsak bet artotta, hanem ki is terjesztette a vatikáni szerződés hatályát. Az előző kabinet volt az, amely bevezette a vidéki lelkészek fizetéskiegészítését, illetve megkísérelte az egyházak finanszírozását a népszámlálási adatokra alapozva átalakítani, de több szi mbolikus gesztust is tett az egyházak felé. Ezek közé sorolta a "történelmi egyház" fogalmának csaknem jogi kategóriává tételét, illetve azt, hogy ezzel párhuzamosan az Orbánkormány megpróbálta ellehetetleníteni a kisebb "nem történelmi egyházakat". Har rach Péter szerint az egyházak igenis megszólalhatnak politikai ügyekben, de nem pártpolitikai kérdésekben. A Fidesz képviselője szerint a szlogen, hogy az egyházak ne politizáljanak, téves. Lapunk kérdésére úgy vélte, nemzeti össztársadalmi ügyekben az eg yházaknak meg kell szólalniuk. Harrach szerint a kormánynak ugyanúgy megvan a joga, hogy kritizálja az egyházakat, mint fordítva, ám utalva Gyurcsány vatikáni kijelentésére hozzátette, a kritikát úgy kell megfogalmazni, hogy "annak szóljon, akinek szántam, nem pedig a nyilvánosságnak". Harrach szerint Gyurcsány neveletlenségére utal, ahogyan elmondta kifogásait, illetve arra, hogy a kormányfő nincs tisztában az egyházak társadalmi szolgálatban való helyével. A püspöki kar sejtette... A miniszterelnök vála szt kapott a Vatikánban a magyar katolikus egyház szerepvállalásával kapcsolatos aggályaira - mondta Veres András püspök, a püspöki kar titkára. Úgy fogalmazott: "sejtettük, hogy a miniszterelnök úrnak ez a véleménye a megnyilatkozásunkról. (...) Másképp g ondoljuk ezt és azt is tudjuk, mi történt a tárgyaláson, bízom benne, hogy csak azért nem mondta el a választ erre a fölvetésre mert nem kérdezték róla". A választ Veres András nem ismertette, annyit mondott: "azt szeretném, hogy a miniszterelnök mondja el ezt." A püspök hangsúlyozta, hogy az egyháznak, így az egyház vezetőjének egyértelműen van szociális, politikai kérdésekben is véleménye, amit meg is jeleníthet. Veres egy hétfői interjúban a katolikus egyház nevében visszautasította azokat az állításokat , hogy templomaik a kampány színterévé, illetve pártpolitikai véleménynyilvánítás szócsövévé váltak. vissza A nap embere: Szájer József Népszava 2004. december 21. Szerző: Simon Zoltán
