Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-17
16 felének történelmi tanulsága, hog y az USA és a NATO nélkül nincs valódi biztonsági garancia sem a trad icionális biztonsági kihívások, sem a legújabb kori veszélyek vonatkozásában. Ebbe természetesen beleértem az amerikai kül- és biztonság politikát s a NATO igazodását az új körülményekhez . Ennek az összefüggé snek a belátása - egyrészt tehát a biztonság primátusának, másrészt az USA és a NATO primátusának ennek garantálásában - azt a következtetést vonja maga után, hogy a magyar külpolitikában a közeljövőben az elsőszámú feladat az atlanti és az európai kötődésü nk összehangolása lesz. Külpolitikusainknak tehát arról kell gondolkodniuk, hogy külpolitikai tevékenységünkben miként hangoljuk össze az atlantizmushoz fűz ő- dő és az európai kötődésünkben rejlő érdekeinket. És itt a "miként"en van a hangsúly. A "miként"e n, ami egyszerre jelent lényeget és stílust is. Külpolitikánk fő feladatainak helyes megállapítása érdekében, véleményem szerint hasonló megközelítéssel kellene átgondolnunk még az alábbi kérdéseket is: 1. Milyen Európai Unióban vagyunk érdekeltek? Az int egráció további erősítésében vagy sem? És ha ez csak "többsebességű" EU útján közelíthető meg? Mi az álláspontunk a "közös külpolitika, közös intézményekkel" elgondolásról? 2. Mivel nyilvánvaló, hogy az ENSZ jelenlegi struktúrájában és a jelenlegi eljárási móddal (modus operandi) nem képes kezelni az új világrend kihívásait, milyen átalakításában vagyunk érdekeltek? Közös EUképviselet a Biztonsági Tanác sban? 3. Szomszédsági politikánkban, a határokon túli magyarsággal kapcsolatos politikánkban miként has zn áljuk, illetve miként ne használjuk föl az EUtagságunkból eredő lehetőségeket? 4. Az euroatlanti térségen kívül mely régiókban vagyunk még komolyabban érdekeltek, érintettek, s ahol vagyunk, ott reálisan milyen szerepet alakíthatunk ki a magunk számára? 5 . Gazdasági érdekeink szempontjából mely "harmadik" orsz á- gokra kell koncentrálnunk? Tudom, hogy e kérdéseket nem az én írásom ülteti be a külpolitikával foglalkozók fejébe. Ott forognak azok már jó ideje. Én csak azt szeretném, ha e kérdéseket a fenti gon dolatmenet tükrében fontolgatnák. vissza Meiszter Dávid Már találtak felcserélt szavazatokat az újraszámlálás során 2004. december 17. 0:02 Magyar Nemzet - Pál Gábor A Legfelsőbb Bíróság által elrendelt újraszámlálás során már találtak olyan szavazókört, ahol e l cserélték a december 5i népszavazáson leadott igen és nem voksokat – állítja a Fidesz. Budaörs egyik szavazókörében több mint duplájára emelkedett a kórházpr ivatizáció megtiltására leadott szavazatok száma az újraszámlálás után – tudta meg a Magyar Nemzet a Fidesz helyi választókerületi eln ö- kétől. Csenger Zalán elmondta, a régi eredmény szerint 210 személy voksolt igennel, míg a nemek száma 424 volt. A helye s, újraszámlált adatok alapján 424 lett az igen, így kiderült, felcserélték a szavazatokat a jeg yzőkönyvben. Csengertől a Magyar Nemzet megtudta, hogy azért kérték kizárólag a kórházprivatizációs szavazólapok ellenőrzését, mert ott egyértelmű volt számukr a a felcserélés. A fideszes politikus szerint az is közrejátszhatott a téves adatok jegyzőkönyvezésében, hogy a szav a zatszámlálókkal a népszavazás napján reggel előre aláíratták a jegyzőkönyveket. Egyes szavazóbiztosok így utólag tudták meg, hogy az általu k „lejegyzett” igen szavazatok nem egyeznek a véglegesnek mondott adatokkal. A budaörsi eset történt meg Tárnok egyik szavazókörében is, ahol az újraszámlálás után a kórházprivatizációra adott igen voksok ötvennel nőttek. Az illetékes választási irodák vezetőit a Magyar Nemzet lapzártáig nem érte el. vissza
