Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-01
24 szerint a Fidesz titkol valamit, sőt , mint mondta, "gyáván menekülnek a vita elől". Közölte, nem meri megjósolni, hogy az igenek győzelme esetén lesze kétharmados törvény. Azt gyanítja azonban, hogy a másik oldalnak válasza nincs, csak politikai szándékai vannak. Az egészségügyi privatizá ció kapcsán közölte, attól tart, hogy "Thürmer Gyula és Orbán Viktor politikai házasságából, csak egy igen torz gyerek születhet". Gyurcsány hozátette, elvi kérdésről van szó, arról, hogy az egészségügy államiként, vagy magánként jóe. Szerinte az igenek t öbbségbe kerülése esetén, ami nem állami kézben van, azokhoz hozzá kell nyúlni. Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások vannak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása - közölte az MS ZP frakcióvezetője. Lendvai Ildikó elmondta, Orbán Viktor Fideszelnök szerint ez nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát. Hozzátette, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint 300400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, és az első két évben évente 20 ezer család települ át, ami lassíthatja a reálbérek emel kedését. Lendvai közölte, az MSZP nem vonja kétségbe Parragh becslését, és erre nincs oka Orbánnak sem, hiszen az ő volt tanácsadójáról van szó. A politikus fölvetette, hogy, struccpolitikát folytate Orbán, amikor nem számol ezekkel a következményekkel, v agy tudatosan török vendégmunkásként akarja használni a határon túli magyarokat a munkabérek letörésére. Az MSZP megdöbbenéssel értesült a solti polgári körök erőszakos akciójáról, melynek során a Fidesz közel félezer aktivistája tojással és krumplival do bálta meg a kormány és az MSZP néhány politikusának arcképét - olvasható az MSZP pártigazgatójának közleményében. Oláh Lajos szerint pártját aggasztja a népszavazási kampány durvulása. Mint írja, ez az akció is annak a 2002. óta tartó folyamatnak a része, amely az Erzsébethíd lezárásával kezdődött, majd zászlóégetéssel folytatódott. Úgy véli, az sem véletlen, hogy "Simicska Lajos, a Fidesz volt pártpénztárnoka éppen a napokban fenyegette meg a szabad magyar médiát, a kétes ügyeit leleplező újságírókat". S zerinte a Fideszaktivisták és Fideszközeli, kétes múltú emberek, akik ilyen erőszakos cselekményekre ragadtatják magukat, Orbán Viktortól és a Fidesz politikusaitól kapják a biztatást. A megosztó politika, amely nemzetárulónak, becstelennek nevezi Magyar ország polgárainak azon többségét, akik nem a Fidesz parancsainak engedelmeskednek, előbbutóbb a soltihoz hasonló erőszakos cselekményekbe torkollik - állítja Oláh Lajos. Az MSZP felszólítja Orbán Viktort, hogy utasítsa az általa irányított polgári körös és fideszes aktivistákat, hogy a kampányban tartózkodjanak az erőszakos cselekményektől - olvasható a közleményben. Az MSZP társadalompolitikai tagozatának ügyvivői testülete - melynek emblematikus alakja Gazsó Ferenc társadalomtudós, aki már a Medgyessykormány idején is élesen bírálta az MSZP elnökségét - közölte, a párt elnöksége által a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kérdésre adott kategorikus nem válasz eltér a baloldali érzelmű emberek jelentős részének véleményétől, ezért azt javasolják , hogy a szocialista párt hagyjon fel kampányával. Ezzel kapcsolatban az MSZP szóvivője lapunknak azt mondta, ismert előttük a tagozat véleménye, hiszen a párt álláspontját vitában alakította ki. Nyakó István hozzátette, ennek az eredménye az lett, hogy ro ssz kérdésekre csak nemmel lehet válaszolni. Ezzel együtt mindenki véleményét, így a tagozatét is tiszteletben tartják - tette hozzá. vissza Jobboldalról jelölt bíráknak köszönhető a referendum? - Alkotmányjogi vita folyt a népszavazásról - Mindkét kérdés kétszer is megjárt az Abt Népszava 2004. december 1. Komoly alkotmányjogi vita folyt korábban az Alkotmánybíróságon (Ab) a december 5i népszavazáson feltett két kérdés kapcsán. Egy alkotmányjogász véleménye szerint az Ab politikai döntést hozott, amikor átengedte a december 5i népszavazáson feltett kérdéseket. A szakember úgy vélte, az Ab szakított eddigi
