Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-07
31 költségvetésből került ki az az 53 millió forint, amit a kormány a lakosság előzetes tájékoztatására, a "tények megismertetésére" különített el egy határozattal. Az idei kettős népszavazás kevesebbe került az adófizetőknek, mint a 2003es, az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló referendum - derül ki a Belügyminisztérium adatbázisából. Akkor összesen 3,824 milliárd forintot köl töttek a választási szervek. Az eltérés oka, hogy tavaly vizsgázott először jelenlegi formában az informatikai rendszer, ami miatt akkor számítástechnikára több mint egymilliárd forintot költöttek, s ennek során voltak olyan egyszeri beszerzések, kiadások, amiket az idén nem kellett megismételni. Azt, hogy a választások és népszavazások során szabályos volte a költségvetési források felhasználása a törvényi előírások szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden alkalommal ellenőrzi - tudtuk meg az OVI vez etőjétől. A 2003as referendumot értékelő jelentés szerint akkor a helyi választási szervek és közigazgatási hivatalok részére normatívan juttatott támogatást a 2002. évi önkormányzati képviselőválasztás tervezett előirányzatához képest 41,2 millió Fttal alacsonyabb öszszegben határozták meg. A tervezett kiadásokból 1,583 milliárd Ft (41,4 százalék) a helyi választási irodák, OEVKk, területi választási irodák és közigazgatási hivatalok feladatai ellátásának fedezetére szolgált. A központi kiadásokat 1,191 milliárdban (31,1 százalék), az informatikai kiadásokat 1,050 milliárdban (27,5 százalék) határozták meg. A népszavazás lebonyolítására jóváhagyott 3,824 milliárdos előirányzatból a BM fejezeti hatáskörben 80 millió Ftot átcsoportosított a rendőri biztos ítás költségeire. A népszavazás lebonyolításában közreműködő szervek a feladat ellátására biztosított normatív támogatást megfelelően használták fel, de a póttámogatásként biztosított pénzeszköz felhasználásánál eltértek az OVI vezetőjének előírásától, miv el abból személyi jellegű kifizetéseket is teljesítettek. Az eljárás során a kiemelt termékek központosított közbeszerzésére vonatkozó előírásokat betartották. Két esetben – a fordítások megrendelésénél és a BM Duna Palota bérbevételénél - a közbeszerzés i értékhatárt meghaladó szolgáltatás megrendelésénél megsértették a Kbt. előírását, mivel nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. A népszavazási feladat fontosságának megfelelően az alkalmazott rendszerek fejlesztésénél a magas színvonalon való és bizt onságos működtetésre helyezték a hangsúlyt, ami többletköltséget jelentett. Az elszámolásra megjelölt határidőt a választási szervek betartották. Több száz milliót költöttek a kampányra Egyelőre pontosan nem lehet tudni, hogy a pártok és a különféle civi l szervezetek mennyit költöttek a vasárnapi népszavazás során reklámra, kampányrendezvényekre és tájékoztató anyagokra. Míg az országgyűlési választások során a kampánykiadásokat közzé kell tenniük, s annak összege képviselőnként nem lehet több egymillió f orintnál, a népszavazás esetén nincs külön ilyen előírás. A legnagyobb tétel a Fidesznél valószínűleg az az 1,3 millió példányban szétküldött szórólap, amit a Nemzeti Petíciót aláíróó polgárok kaptak az utóbbi két hétben. Hasonló nagyságrendű volt az MSZP tényeket és következményeket ismertető színes kampányfüzete is. A nyomda és postaköltség becslés szerint mindkét esteben 50100 millió forint körül lehetett. Egy politikai reklámmal foglalkozó szakember szerint pénzügyi szempontból két érdekesége is volt a népszavazásnak. Az egyik, hogy a pártok inkább az óriásplakátokra illetve a helyi kisebb méretű plakátokra és szórólapokra költöttek, s igyekeztek mindenkihez személyre szólóan eljuttani, másrészt - eltérően az országgyűlési kapmánytól - nagyon sok civi l szervezet, magánember adott "természetben" a kampányra. Ehhez nem kellett a pénzt felajánlania a pártnak, hanem megtehette, hogy helyben rendelt meg és fizetett ki egy az adott politikai erő álláspontját népszerűsítő szórólapot. A szakember szerint a pár tok sokkal kevésbé látványosan költekeztek a médiában, jelenlétük elmaradt az egyébként megszokottól. A Médiagnózis által készített gyorsösszesítésből csak az derül ki, hogy a pártok és társadalmi szervezetek hány darab hirdetést rendeltek meg a lapokban, rádióban, televízióban. Arról azonban ma még nincs adat, hogy ezeket a listaárhoz képest mennyiért kapták. A szakértői becslések szerint egyes médiumok fél vagy harmadáron is odaadták hirdetési felületüket illetve idejüket, ha az nem volt lekötve az üzleti szférának.
