Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-07
27 elkerülésére. Ehelyett csak ijesztgették velük a hazai munkavállalókat. Végül különösen indokolt lett volna egyértelművé tenni, hogy a Magyarországra való beutazást, a rendszeres kapcsolattartást hogyan kívánja a kormány zökkenőmentessé tenni azoknak a szomszédos országoknak a polgárai számára, amelyek belátható időn belül nem csatlakozhatnak az EUhoz. Ha ezekben az ügyekben homályos ígéretek helyett világos válaszokat kaptak volna, a kettős állampolgárságnak releváns nemzetpolitika alternatíváját tudták volna fölmutatni. Reménytelen helyzetbe kerül az MSZP, ha a nemzeti kérdésben nem veszi át a kezdeményezést, ha nem folytat offenzív politikát, ha nem kísérli meg a határon túli magyarokat meggyőzni álláspontja helyességéről, hanem helyette behódol a jobboldal avítt nemzetfelfogásának, és annak alapján próbál konszenzusra jutni. Kevesebb figyelmet kapott a kampány során az egészségügyi privatizáció kér dése, noha az emberek számára a gyakorlati jelentősége sokkal nagyobb. A Fidesz saját álláspontja győzelmeként mutatja be, hogy a Munkáspárt részint értelmetlen, részint alig értelmezhető kérdésére a választópolgárok csaknem egynegyede privatizációellenes indulatainak engedve válaszolt. A népszavazási eredményben megmutatkozik a magyar honpolgárok jelentős részének aggodalma, bizonytalansága és nagyfokú bizalmatlansága mindenféle privatizációval szemben. A privatizáció szitokszóvá válása érthető: az elmúlt tizenöt évben a kisember elemi tapasztalata, hogy ilyenkor elvesznek tőle valamit, tovább nő a kiszolgáltatottság és az egyenlőtlenség. Az egészségügy elhúzódó átalakítási kísérletei nyomán teljes káosz uralkodik a fejekben, követhetetlenné váltak az érvek és ellenérvek. Az átlagmagyar honpolgár számára a finanszírozás, a működtetés és a tulajdoni viszonyok rendszere átláthatatlan. Tudja, hogy ami ma van, az tarthatatlan, de bokros tapasztalatokat gyűjtött arról, hogy lehet a helyzet még rosszabb is. A néps zavazás eredménye egyet biztosan mutat: világos helyzetet kell teremteni, nem lehet a napi túléléshez is alig elégséges részmegoldásokkal operálni. A kormányzati ciklusból hátra levő idő valódi reformra nem elég, de arra talán igen, hogy minimális konszenz us jöjjön létre, és az emberek is megértsék, mi zajlik az egészségügyben. vissza A padlóról Népszava 2004. december 7. Szerző: Petri Lukács Ádám Úgyis lehetne, hogy a kimondott szó, a különböző tények azt jelentik, amit . Ha a tiszta, hideg értelem jellemezné a közpolitikát, a fals logika és a jelentéstan tudományának megcsúfolása helyett, meglehet szürkébb lenne a demokrácia, de ezt a hatékonyabb működés és a konstruktív viták ellensúlyoznák. Ebben az ideális világban Orbán Viktor értené, hogy az általa erőltetett népszavazás kudarcot vallott, mivel az érdeklődés hiányában az ügyekről való népakarat szerinti döntés nem valósult meg. Értené továbbá azt is, hogy bármily szerencsétlenül is voltak feltéve a kérdések azok mégis a kórházak privatizációjával és a határon túli magyarok állampolgárságával függtek össze valamiképp s nem valami mással. Ám a Fidesz elnöke rendre, így most is úgy viselkedik, ahogy az amerikai pozitív gondolkodás jelmondata biztat: Ha a padlón vag y szedj fel onnan valamit! A magát konzervatívnak becéző, ám valójában mindinkább a szélsőbal és a szélsőjobb integrálásán ügyködő párt elnöke szerint az érvénytelen népszavazás sikeres volt, az igenek győzedelmeskedtek; ugyanakkor a népszavazás arra is fényt derített, hogy "hatalma s a létbizonytalanság", s ezért a választók minden közéleti kérdést "a létbizonytalanság szemüvegén keresztül" néznek. Ebből mindenesetre kiderülhet ama örvendetes tény, hogy közel hárommillió ember nincsen Magyarországon létbizonytalanságban, sőt csillag aik felívelőben, hiszen ők szavaztak. Vagy csak az "igenek" híveire igaz ez? Mindenesetre érdekes gazdaságszociológiai adalék lenne, ha ennek alapján kimutatnánk, hogy a Munkáspárt szavazóbázisa abba a halmazba tartozik, akiket a hatalmas létbizonytalanság nem fojtogat.
