Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-01
12 Bukarest, 2004. november 30., kedd (MTI) - Előrehaladott állapotban vannak annak a románmagyar társadalombiztosítási egyezménynek a tárgyalásai, amely szabályozni fogja a két ország között a betegségi, anyasági, öregségi, rokkantsági és munkanélküliségi járandóságok megadását - közölte kedden este a román munkaügyi, társadalmi szolidaritási és családügyi minisztérium sajtóosztálya. Az MTI bukaresti irodájának kérdéseire válaszolva a minisztérium sajtóosztálya írásban közölte: december 6. és 10. között Budapesten szakértői szintű románmagyar tárgyalásokra kerül sor azzal a céllal, hogy megállapodjanak a kétoldalú társadalombiztosítási egyezményről, valamint az egyezmény alkalmazására vonatkozó adminisztratív v onatkozásokról. A minisztérium emlékeztetett: a két állam között érvényben van már egy ilyen tárgyú egyezmény, amelyet 1961ben írtak alá. Az akkori egyezményben rendezett egyes kérdések viszont már nem felelnek meg a mai helyzetnek - olvasható a közl ésben, amely hozzáfűzi, hogy a mostani tárgyalások összefüggésben állnak Románia EUcsatlakozásával. Az 1961es megállapodás helyébe azért kell újat létrehozni - derül ki a minisztérium válaszából , mert Magyarország EUtagállam, s mert az Európai Bi zottság javasolta Romániának: kössön olyan társadalombiztosítási egyezményeket, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió jogszabályait. A most készülő egyezmény szabályozni fogja a betegségi és anyasági, öregségi, rokkantsági és munkanélküliségi já randóságok megadását - áll a minisztériumi válaszban, amely szerint az új egyezményről szóló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, már csak bizonyos technikai kérdésekben kell megállapodni. vissza +++ kgf/kkn 18.31 L MT 301104 2102 BP0429 4 130 MTIb2036 Népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról - nyilatkozatok - ÖSSZEFOGLALÓ kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. november 30., kedd (MTI) - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a magyar állampolgárság kiterjesztésének súlyos kihatásaira hívta fel a figyelmet, míg Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet a magyarromán szociális egyezménytervezet ügyében. A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról vasárnap tartanak országos ügydöntő népszavazást. "Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar államp olgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti "magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" - az előbbi téma kapcsán erre a kérdésre kell a választóknak igennel vagy nemmel felelniük. Az állampolgárság minden feltétel nélküli tömeges kiterjesztésének nagyon súlyos kihatásai vannak a magyar gazdaságra, a nyugdíjakra, az egészs égügyi ellátásra - mondta a miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában kedd reggel. Közölte: "nem látjuk az összes következményt, nem látjuk, hogyan változtatja ez meg a magyarmagyar viszonyt". A kormányfő megválaszolta az Országos Nyu gdíjas Szervezet levelét, amelyben a december 5ei népszavazásnak a nyugdíjakra, nyugdíjasokra gyakorolt esetleges hatásával kapcsolatosan tettek fel kérdéseket - közölte László Boglár kormányszóvivő. Mint elmondta, a miniszterelnök válaszlevélből kide rül, hogy az Ukrajnával és Romániával kötött hatályos kétoldalú szociálpolitikai egyezmények a területi elvet rögzítik, vagyis az az ország fizeti a nyugellátást, ahol a nyugdíjas él. Ezért reálisan azzal lehet számolni, hogy az Ukrajnából vagy Románi ából Magyarországra letelepedők nyugdíját a magyar nyugdíjalap terhére kell kifizetni - írta. Kocsi László (MSZP) a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése kapcsán napirend előtt a parlamentben azt mondta, hogy a kérdés rossz és rosszkor jöt t. Hiller István kulturális miniszter válaszában úgy fogalmazott, hogy a kérdés zsákutca, hiszen aki igennel szavaz, az nem azt adja a határon túli magyaroknak, amire valóban szükségük van.
