Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-05
6 Brüsszel, 2004. november 4., csütörtök (MTI) - Pozitívan fejlődik a helyzet a Vajdaságban - vélte csütörtökön Brüsszelben Javier Solana, az Euró pai Unió tagországainak közös kül- és biztonságpolitikai képviselője. A spanyol politikus azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy kora délután megbeszélést folytatott Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökkel. Az MTI kérdésére az uniós főmeg bízott elmondta, hogy találkozójukon ezúttal nem volt szó a vajdasági helyzetről. Hozzátette, hogy hírei szerint pozitív irányban változik a helyzet a jelentős arányban magyarok lakta térségben. Az Európai Unió magyar kezdeményezésre figyelemmel kíséri a Vajdasággal kapcsolatos fejleményeket, miután év eleje óta számos kisebbségellenes incidens történt a tartományban. A magyar kormány korábban jelezte: azoknak a vállalásoknak a betartására számít, amelyeket a szerb vezetés a kisebbségi szervezetek és a kormány képviselőiből az etnikai incidensek megelőzésének céljából felálló bizottság, illetve az elkövetett cselekmények mielőbbi kiderítését szorgalmazó munkacsoport létrehozására tett. A magyar külügyi vezetés a közelmúltban - Solanához hasonlóan - o lyan utalásokat tett, hogy a Vajdaságban javult a helyzet. Bársony András külügyi államtitkár hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Vajdaságban az elmúlt hetekben olyan belső politikai folyamatok zajlottak, amelyek inkább pozitívnak minős íthetők. Solana és Kostunica csütörtöki találkozóján szó volt a - lényegében szerb bojkott mellett lezajlott - közelmúltbeli koszovói választások után kialakult helyzetről. Kostunica most azt hangsúlyozta, hogy kényes témáról van szó, és az albánok lak ta tartomány jövőjét mindenképpen politikai úton, párbeszéddel kívánják rendezni. Az uniós illetékes sürgette szerb vendégét: Belgrád működjön közre abban, hogy a vád alá helyezett háborús bűnösök a Nemzetközi Törvényszék elé kerüljenek. Az EUt Carla Del Ponte, a törvényszék főügyésze szerdán kérte fel, hogy gyakoroljon nyomást a szerb vezetésre - valamint Horvátországra és BoszniaHercegovinára - ebben az ügyben. Solana leszögezte, egyetért azzal, hogy mindenkinek jobb lenne, ha Del Ponte november 23án esedékes ENSZbeszámolójáig Belgrád újabb tanújelét adná együttműködési készségének. Kostunica értésre adta, hogy készek erre. Hozzátette, a kormány arra sürgeti a gyanúsítottakat, hogy önként adják fel magukat Hágának. Kérdésekre válaszolva Solana megismételte, hogy George Bush amerikai elnök újraválasztása nyomán reméli, az EU és az Egyesült Államok között folytatódik a jó viszony. Hozzáfűzte mindazonáltal, hogy a politikában időnként adódnak nehéz helyzetek is. A közelkeleti helyzetről szólv a Solana jelezte, hogy Jasszer Arafat súlyos betegsége ellenére folyamatos kapcsolatban áll a Rámalláhban működő palesztin vezetéssel. Úgy ítélte meg, a palesztin intézmények jól működnek, a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják. vissza +++ kvb/klb 14.55 LMT 041104 3427 BP0377 4 230 MTIk1103 Kiss Péter a kárpátmedencei magyarságnak fontos szerepet szán a nemzeti terv kidolgozásában kod: nemzetiség/külkapcsolat/KULP/BELP fk: HU/RO ld: Kolozsvár, 20 04. november 4., csütörtök (MTI) - A kárpátmedencei magyarsággal közösen kell kidolgozni a 2007. és 2013. közötti időszakra vonatkozó nemzeti fejlesztési tervet, amelynek az a tétje, hogy a következő nemzedékek életfeltételei alapvetően javuljanak - ez volt a fő gondolat, amelyet Kiss Péte r kancelláriaminiszter fejtett ki csütörtökön Kolozsváron. A politikus a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által szervezett, Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozat rendezvényén tartott előadást. Mint kifejtette, a nemzeti f ejlesztési terv új helyzetet teremt, s ez megkívánja egy új nemzetpolitika kidolgozását. Új nemzetpolitikai elképzeléseivel a magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten kíván előállni. A politikus közölte: ez a nemzetpolitika a s zülőföldön való boldogulásra, a békés nemzetújraegyesítésre, valamint a magyarmagyar kapcsolatok útjában álló akadályok elhárítására törekszik. A kancelláriaminiszter előadásában kitért a nemzeti fejlesztési tervet megelőző, 2004. és 2007. közötti i dőszakra is, melynek során 1350 milliárd forintos fejlesztést valósíthatnak meg. Kérdés, hogy mire használják fel ezt a pénzt, mennyire lesznek képesek a magyarok előkészíteni e fejlesztések által a későbbi,
