Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-23
14 Elérkezett hát az idő, hogy a magyarság új nemzetpolitikát dolgozzon ki magának. Nem célsze rű továbbra is erőltetni, hogy a határon túli magyarság mindenáron megmaradjon a szülőföldjén, és ott boldoguljon. A magyarság képtelen "belakni" a hajdan volt szállásterületeit. Létszáma és arányszáma évtizedek óta rohamosan csökken minden egykori szállás területén. A magyarországi magyarság számára a szomszédos országokba szakadt szállásterületek majd egy évszázada nem jelentenek már kirajzási célpontot. És nem számíthatunk rá, hogy ezután majd azzá válnak. Az ott maradást erőltető politika túl nagy árat k övetel mind Magyarországtól, mind a maradó, s ezt ábrándosan hazafias cselekedetnek, hazafias érdemnek tekintő magyarságtól. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon a magyarság együttesen jól elférne egy fejlődésében új lendületet vevő Magya rországon. Miként a németség is felfogta, hogy bőven elfér a kisebbre zsugorodott, létező Németországban. A nemzetpolitikában célszerű volna párhuzamos utat járni: részint lehetőséget teremteni arra, hogy a hajdani szállásterületeken megrögzötten maradni óhajtó, mindinkább fogyatkozó magyarság méltányos, de szerény keretek között megőrizhesse nemzeti létét, részint viszont szervezett formában lehetővé tenni, hogy a mind nagyobb számban távozók jó eséllyel boldogulhassanak a létező Magyarországon. Ez azt is jelentené, hogy Magyarország mint állam lemondana arról a foszladozó ábrándról, hogy regionális hatalommá válhat a Kárpátok térségében, ha a magyar nemzeti közösségek politikai súlyára támaszkodva befolyást gyakorol a szomszédos országok állampolitikájára . Minél előbb ráébredünk, hogy Magyarország az EU keretében ily módon nem vívhatja ki magának a keleti peremvidék regionális hatalmának rangját, annál előbb összpontosíthatjuk szétforgácsolt energiáinkat arra, amit közös érdekünkként még felismerhetünk: a létező Magyarország felvirágoztatására az EU keretében. A magyarországi, a szlovákiai és a szlovéniai magyarság máris az EUt tekintheti tágabb hazájának. Valószínű, hogy három éven belül a romániai magyarság is felzárkózik hozzájuk. Nemrég a horvátország i magyarság számára is megnyílt a csatlakozás távlata. Miután a schengeni határok teljes szigora Magyarország és Románia, idővel Horvátország határain is érvényesül majd, beláthatatlanul sokáig csak a szerbiai és az ukrajnai magyarság reked majd az új közö s hazán kívül. Az tehát a kérdés, vajon Magyarország tehete valamit annak érdekében, hogy a szerbiai, a horvátországi és az ukrajnai magyarság felzárkózási esélyei - a nemzet többi részéhez képest - ne csorbuljanak jóvátehetetlenül. Az alanyi jogon nékik nyújtandó kettős állampolgárság enyhíthetné az esélykülönbséget. Nem a külországokba szakadt magyarság általános szükséglete e pillanatban a kettős állampolgárság. Az EUn belül élő magyarság számára Magyarország minden tekintetben elérhető célterületté v álhat. Szerbiában a munka- és az életminőség zuhanása óhatatlanul vándorlásra készteti az ifjabb nemzedék magyarjainak kötelékeket bontani kész részét. Senki sem kívánhatja tőlük, hogy elfecséreljék az életüket, ha másutt emberséges életet teremthetnek övé ik számára. Kettős állampolgárság híján megtörténhet, hogy a szerbiai magyar fiatalok fő kivándorlási irányává ismét Kanada és Ausztrália válik, ahol egykét évtizeddel ezelőtt tömegesen gyökeret vert rokonok és ismerősök támaszára számíthatnak. Fontos vo lna, hogy a szerbiai és az ukrajnai magyarok ne háríthassák felzárkózási lehetőségük javításának költségeit a magyarországi honpolgárokra. A méltányosság azt kívánja, hogy csak olyan magyarországi állampolgárságra tartsanak igényt, mely nem vonja maga után a szavazásra, az egészségvédelemre, a nyugdíjra és más szociális juttatásra való jogot, és a letelepedés terén sem károsítja meg a magyarországi adófizetőket. A szerbiai magyarok szempontjából nagy kárnak tartom, hogy a magyarországi állampolgárok népsza vazáson döntik el a kettős állampolgárság ügyét. Ez így elhamarkodott dolog. Türelmesen kellett volna még az egyetértést egyengetni, előkészíteni. Szerbiában csaknem mindenki, aki akar, kaphat kettős állampolgárságot. A számtalan szerbiai állampolgárnak va n boszniai vagy horvátországi állampolgársága is. A szerbiai bosnyákok bármikor folyamodhatnak boszniai állampolgárságért. A szerbiai horvátoknak a horvát állampolgársághoz elég írásban bizonyítaniuk, hogy horvát nemzetiségűek. A szerbiai szlovákok közül i s sokan rendelkeznek szlovákiai állampolgársággal. A szerbiai románok is fennakadás nélkül hozzájuthatnak romániai állampolgársághoz. És ebből egyik ország sem csinál gondot. Mit jelentene a szerbiai magyarok esetében, ha a magyar állampolgárok többségükbe n nemmel voksolnának a
