Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-19
18 A volt osztrák külügyminiszter, Benita FerreroWaldner sem kerül messzire a szakterületétől, a Barrosobizottságban a külügyekért felel. Mivel legkésőbb 2007ben várhatóan hivatalba lép az EU első külügyminisztere Javier Solana személyében, nem tudni, hogy mi les z a karrierdiplomata FerreroWaldner további sorsa. Sokan valószínűsítik, hogy a bizottság félidejében Barroso egyébként is átalakítja a kabinetet. Az egyik legfontosabb tárca birtokosa az ír Charlie McCreevy, akire a belső piac működését elősegítő jogsza bályok kidolgozását bízta José Manuel Barroso. McCreevy hazája pénzügyminisztere volt, mielőtt Brüsszelbe költözött. Egyik legfontosabb feladata a szolgáltatások szabadságát szabályozó irányelv elfogadtatása lesz. A cseh kormányfőként megbukott Vladimír S pidla foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozik majd. Parlamenti meghallgatásán nem brillírozott, és fölróják neki gyenge idegennyelvtudását is. Imponálóan felkészült viszont a meghallgatására Peter Mandelson kereskedelmi biztos. A brit politikus a Blairkormányból kétszer is távozni kényszerült, de a miniszterelnök bizalma töretlen maradt az őt 1997ben hatalomba segítő egykori kampánymenedzsere iránt. Új posztján Mandelson a bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozó külkereskedelmet irányítja, é s bizonyára sokszor átszeli majd az Atlantióceánt, hogy egyengesse a kereskedelmi viták sokaságába belebonyolódott EUUSA kapcsolatokat. A lett Andris Piebalgs szintén "cserebiztos", a homályos pártfinanszírozási ügyekbe bonyolódott Ingrida Udrét váltott a a második Barrosocsapatban, amelyben az energiaügyekkel foglalkozik. Piebalgs felkészültségét, jártasságát szinte valamennyi parlamenti frakció, még a rendkívül kritikus zöldek is elismeréssel méltatták. A négy idegen ny elven folyékony beszélő politikus korábban hazája pénzügyminisztere majd EUnagykövete volt. Kovács László lapunknak adott nyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy az új Európai Bizottság ilyen nagy támogatást kapott az Európai Parlamentben. Mint fogalma zott, a maga részéről igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az adó- és vámügy biztosaként szolgálja az EU legfőbb közös céljai, a lisszaboni stratégia megvalósulását. Szeretne öt év múlva úgy visszatekinteni a Bizottság munkájára, és saját tevék enységére, hogy az Európai Unió versenyképesebbé vált, több és jobb munkahelyet biztosított az uniós állampolgárok számára, meg tudta őrizni a szociális vívmányokat, és a természeti környezetet, azaz biztosította a fejlődés fenntarthatóságát. A néppárti Szájer József megjegyzésével kapcsolatban, aki azt állította, Kovács László "hazafiatlan", mert - a magyar bortermelők érdekeivel ellentétesen Magyarországon a bor jövedéki adójának bevezetését szorgalmazza, uniós biztosunk kijelentette: "félreértés vagy s zándékos torzítás" a megfogalmazás. Mint Kovács László elmondta, a meghallgatáson az a kérdés hangzott el, várhatóe változtatás abban, hogy csökkentik az égetett szesz magas jövedéki adóját, illetve mindenütt bevezetike a bor jövedéki adóját. Kovács Lász ló rámutatott: a meghallgatáson válaszában annyit mondott, szeretné összhangba hozni a bor jövedéki adóját a különböző országokban. Ennek pedig egyszerűbb módja, ha eltörlik azokban az államokban, amelyekben már korábban bevezették, mintha ott is bevezetné k, ahol nincs. A magyar biztos úgy vélte, keddi szavai éppen ellentétesek azzal, amit "Szájer József utólag belemagyarázott". A Fideszes politikus azon kijelentése kapcsán, mely szerint Kovács fel akarja adni a magyar vámszuverenitást, amikor arról beszélt , hogy elképzelhetőnek tartja a külső határok közös vámellenőrzését, a magyar biztos kijelentette: a külső határok védelme közös érdek. Ezért - tette hozzá , "kedvező lépésnek tekinteném, a külső határok közös ellenőrzését és az igazságos teherviselést, m ert a külső uniós határral rendelkező államok csak akkor részesülnek a vámbevételekből, ha az áru kifejezetten az adott országba irányul". Kifejtette: ha ugyanakkor egy harmadik államba szállítják, az az ország, ahol forgalomba helyezik az árut, a vámbevét el 25 százalékát kapja meg, a fennmaradó 75 százalék pedig az unió kasszáját illeti meg. Kovács László szerint ez nem méltányos megoldás, mert azon országoknak jut kevesebb bevétel, amelyekre az ezzel járó terhek hárulnak. Fidesz