Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-19
10 akik biztattak: nem szabad feladni, velünk éreztek akkor is, amikor a hatalom elfeledkezett rólunk. És amikor már nem is reméltük, hogy édesanyánk, az anyaország visszafogadhat, megadatott a történelmi lehetőség: a kettős állampolgárság általi nemzetegyesítés. Most már nincs akadály. Az Európai Unió számos tagállamában száz ezrével élnek kettős állampolgárok anélkül, hogy emiatt bármiféle korlátozást szenvednének. Az elmúlt háborús évek alatt sok vajdasági magyar költözött át az anyaországba. Aki el akart menni, azok többsége már ott van. Az elvándorlást nem lehet megállítani . Nem a kettős állampolgárság fogja kiüríteni a Vajdaságot, inkább megtartja a szülőföldjén, mert védőpajzsként szolgál. De ha sikertelen lesz a népszavazás, úgy fogjuk érezni, hogy nem kellünk az anyaországnak. Hisszük, hogy Ön is átérzi az egységet, és l ehetővé teszi, hogy megszülethessen e történelmi jóvátétel. Tisztelettel, vissza (A levelet csaknem félszáz szervezet írta alá) Hétfőtől üzemel az új bizottság - Kovács László magyar EUbiztos portfóliója: kis joganyag nag y vitákkal Világgazdaság [20041119] Csütörtökön Strasbourgban a várakozásoknak megfelelően az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel (449 igennel, 149 nem ellenében, 82 tartózkodással) bizalmat szavazott José Manuel Barroso leendő Európai Biz ottságának, amelyik jövő hétfőn kezdi meg munkáját a brüsszeli felújított Berlaymontszékházban. Joganyagmennyiség szempontjából csekély volumenű, ám éppen ezekben a hónapokban komoly viták, illetve – a vámügyek esetében – jelentős reformok középpontjában álló területek felügyeletén kezdhet dolgozni jövő hétfőtől Magyarország új európai bizottsági tagja, Kovács László. Az adózásnál látszólag kevés a közösségi szintű teendő, hiszen az adózás kezelése nemzetállami hatáskör. Valójában bizonyos területeken – mindenekelőtt az áfaharmonizálás, egyes jövedékminimumok meghatározása, valamint az illetékek egy bizonyos hányada esetében – már ma is EUszinten is folyik munka. Még lényegesebb azonban az, hogy éppen mostanra kulminálódott a vita a „káros adóverseny” fogalmi tisztázásáról, valamint ennek kapcsán a társaságiadóalapok meghatározásának egységesítéséről (netán – egyes tagállami követelések szerint – hosszabb távon akár a társaságiadókulcsok harmonizálásáról is). A különböző területek kapcsán az új adó ügyi biztos elődeitől részben megörököl bizonyos elképzeléseket, irányokat, részben neki és stábjának kell majd irányt szabnia. Így az áfafizetési rendszer adminisztratív reformjára már született bizottsági javaslat (ami elviekben lehetővé tenné, hogy a ta gországokban jelen lévő vállalatok egységes, internetes fizetési rendszer révén igényelhessék vissza áfájukat), ám mindezt valósággá is kell tenni. Képlékenyebb a helyzet a társaságiadóalapok meghatározásának harmonizálásánál. Eszerint egységes szisztém a alapján történne az adóalap kiszámolása, ami átláthatóbbá tenné az országonkénti adóterheket. A Frits Bolkestein nevével jegyzett ötlet a versenyt kívánta ezzel ösztönözni, valamint azon francia kezdeményezésnek akarta kihúzni a méregfogát, amelyik – a h azai tőke elvándorlását megakadályozandó – magát a társasági adót akarta harmonizálni. További nyitott kérdés a csökkentett áfájú termékek és szolgáltatások körének meghatározása. Egyes országok részéről nagy a nyomás, hogy például az éttermi szolgáltatá sok áfaszintjének meghatározásakor a tagországok hadd alkalmazhassanak saját rezsimet. E ponton Kovács az EPmeghallgatáson nem kis rugalmasságot mutatott: úgy vélte, hogy ahol a szolgáltatás nyilvánvalóan nem ölt határokon átnyúló jelleget, és az áfanagys ág egyébként is relatíve csekély, elviekben nem kellene kizárni a „megerősített
