Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-16
28 Végül Áde r János, a Fidesz frakcióvezetője a két népszavazási kérdést összekapcsolta az időközi választással. Azt mondta, Szécsényben és Sopronban csaknem húsz százalékkal előzte meg a Fidesz jelöltje a szocialista indulót. Úgy véli, a polgárok ezzel azt üzenték, h ogy a kormányfőnek abban igaza van, nem lehet nemekből országot építeni. Áder szerint azonban Gyurcsány folyamatosan nemet mond: az Alkotmányra, a határon túli magyarokra. Hiller István (MSZP) erre úgy reagált, hogy rossz kérdésfelvetésre, mely felelőtlen és az országnak kényszerpályát jelent, nemet kell mondani. A szülőföldön való boldogulás segítésére viszont igent mondanak a kormánypártok. Kormány előtt a külhoni útlevél ügye Várhatóan már szerdán a kormány elé kerül a külhoni magyar útlevél bevezet ésével kapcsolatos törvény tervezetének első változata, értesült lapunk kormányzati forrásokból. A Belügyminisztérium, illetve az Igazságügy Minisztérium több elképzelést is vizsgál jelenleg. Ezek közül az egyik szerint a magyarigazolvánnyal rendelkező hat áron túli magyarok automatikusan vagy kérésre kaphatnának egy pótlapot az igazolványba, ami megkönnyítené a magyar határ átlépését. Egy másik változat szerint egy speciális beutazást lehetővé tevő "útiokmányt" bocsátana ki a magyar állam, amit kérni kellen e a magyar koznulátusokon. Ez a speciális okmány formai jegyeiben mindenben hasonlítana egy útlevélhez, tehát megfelelő biztonsági jelekkel is ellátnák annak érdekében, hogy ne lehessen hamisítani. A harmadik megoldás szerint a schengeni egyezményben is is mert úgynevezett nemzeti vízum intézményét vezetnék be. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a határállomásokon is igényelhető vízumkérelmek elbírálásához jelentősen bővítsék az ezzel foglalkozó tisztviselők számát. Arról, hogy a kormány a felmerülő leh etséges megoldások közül melyiket választja, egyelőre még semmit nem lehet tudni. Ehhez ugyanis több nemzetközi egyezményt kell módosítani és ki kell kérni az Európai Unió illetékes szerveinek véleményét is. A külhoni magyar útlevél a kormány tervei szerin t változatlanul csak magyarországi belépésre és tartózkodásra jogosítana. A legkisebb gyerekek kettő, az idősebbek öt, míg a felnőttek tíz, illetve hosszabb éves érvényességi idővel kaphatnák azt meg. A szaktárcák jelenleg azt is vizsgálják, hogy mi történ ne akkor, ha az ilyen útiokmánnyal valamelyik uniós ország határát lépnék át a külhoni magyarok. Ha sikerülne a határátlépés és később tartóztatnák fel őket szabályos útlevél hiányában valamelyik uniós tagországban, akkor hazatoloncolásuk költségeit Magyar országnak kellene fizetnie. Ez felveti annak veszélyét is, hogy a schengeni csatlakozást követően, vagyis 2007 után a velünk szomszédos uniós tagországok esetleg mégsem szüntetnék meg teljesen a magyarok határátlépése során az ellenőrzést. A külhoni magya r útlevéllel a tervek szerint belépő határon túli magyarok a határ átlépésekor ugyanazokat a sávokat használhatnák, amit az uniós polgárok, így "egykapus rendszerben" haladhatnának át az országhatáron. Az ehhez szükséges határállomásátépítések, a gyorsíto tt vízumkiadással kapcsolatos ellenőrzési feladatok és az okmánykiállítás költségei várhatóan több tíz milliárd forintba is kerülhetnek. Ha a kabinet szerdán jóváhagyja a külhoni magyar útlevéllel kapcsolatos koncepciót, az útlevél bevezetésére a jövő év m ásodik félévében kerülhetne legkorábban sor. Ismeretlen fogalom az európai útlevél A kettős állampolgárság biztosítása kizárólag a tagállamok dolga, abba nem szól bele az Európai Bizottság - reagált a Népszava megkeresésére a testület bel- és igazságügy i szóvivője. Magyarország joga eldönteni, hogy kit tekint az állampolgárának, ha máról holnapra valamennyi határon túli magyarnak megadja a magyar állampolgárságot, abban az Európai Unió semmi kivetnivalót nem talál - közölte a szóvivő. Az úgynevezett euró pai útlevél bevezetéséről, amelyet Orbán Viktor javasolt, Pietro Petrucci megjegyezte: az európai útlevél fogalma ismeretlen, az Európai Unióban azok közlekedhetnek szabadon, akik valamely tagállam állampolgárai. Tehát azok a személyek, akik magyar állampo lgárságukat igazoló dokumentummal, így útlevéllel rendelkeznek, ugyanazokat a jogokat élvezhetik, mint az EU valamennyi állampolgára, azaz korlátlanul utazhatnak az unió területén. Azok a román, ukrán és más állampolgárok viszont, akiknek csak a magyar hat ár átlépésére jogosító úti okmányaik vannak, nem használhatják azt uniós útlevélként - mondta a szóvivő. vissza
