Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-16
23 státustörvénnyel. A szocialista kormányokkal szembeni gyanakvás kisebb, nekik tehát könnyebb volna a kettős állampolgárság intézményét újra szabályozni, ha a karnák. A kettős állampolgárságra vonatkozó európai szabályok tele vannak az emberi jogokra vonatkozó hivatkozásokkal, a megkülönböztetés minden nemének tiltásával, s e tiltások korlátok közé szorítják a kettős állampolgárság lehetséges formáját. Ezek a k orlátok nem kifejezetten ránk vannak szabva. Azok a nyugateurópaiak, akiknek "több útlevelük van", többnyire annak a keveredésnek köszönhetik többszörös kötődésüket, amely egykori gyarmatbirodalmaikban alakult ki. Az innen eredő többszörös állampolgárság azonban eredetileg mereven diszkriminatív volt: a nem fehér lakosságú gyarmatok polgárai általában nem lettek brit, spanyol stb. alattvalók. NyugatEurópa etnikai színessége későbbi keletű, és sokkal inkább a munkaerő iránti éhségből ered, s csak másodsorb an a volt gyarmatok polgáraival szembeni kedvezményes bánásmódból. Az így európaivá váló nem európaiakkal szembeni megkülönböztetésre Európának semmilyen erkölcsi alapja nincs, s a diszkriminációellenes megkötések ezt fejezik ki. Vajon mely esetben maradn ak inkább otthon a határon túli magyarok? Szervezeteik, vezető személyiségeik támogatják a kettős állampolgárság eszméjét. Teljességgel képtelenség feltételezni, hogy e szervezetek és személyiségek elő akarnák segíteni a tömeges elvándorlást az anyaországb a, hiszen ezzel saját létalapjukat ásnák alá. A határon túli magyarok - mint minden ember - ragaszkodnak hazájukhoz is, nemzetiségükhöz is. Nemzeti hovatartozásuk személyiségüknek is részévé válik, hazájukhoz pedig az otthonosság érzete köti őket. A magya r kisebbségek mégis gyorsabban fogynak, mint a többségi nemzetek. Kivándorlásra a létbizonytalanság készteti, a nemzetiségváltás felé pedig a magyarság átörökítésének nehézségei sodorják őket. A határon túli nemzetrészek körében egyre gyorsul az asszimilá ció. Népszámlálási adatok szerint az utóbbi tíz év vesztesége mintegy 10 százalék. Különösen azoktól kíván igen nagy, gyakran erőn felüli erőfeszítést magyar anyanyelvük megtartása, akik nemcsak államukban, hanem lakóhelyükön is kisebbségben élnek. Ilyen a z erdélyi magyarság 43, a vajdasági magyarság 44 százaléka. Számukra a magyar csak a családi élet nyelve lehet (vegyes családokban még az sem); a munkahelyükön, a hivatalokban, az orvosnál, sőt gyakran szomszédsági, baráti kapcsolataikban is az államnyelve t kénytelenek használni. A kutatások azt mutatják, hogy amikor a szülők iskolát választanak gyermeküknek, többnyire nemzeti identitást is választanak számára. A kisebbségi léttel járó másság lelki terhét viselő, a diszkriminációval nap mint nap találkozó, magyarságuknak gyakorlati hasznát nem látó szülők akkor fogják gyermekeiknek a magyar identitást választani, akkor fogják a gyakran távoli magyar iskolába járatás anyagi és fizikai terheit vállalni, ha biztosak lehetnek benne, hogy választásuk bővíti gyerm ekeik érvényesülési lehetőségeit. Ezt a biztonságot adná meg a kettős állampolgárság, mely így a határon túli magyar közösségek megerősödéséhez, nem pedig felszámolódásához vezetne. És minden magyarnak megmaradó magyar minket erősít, hiszen az EUban a mag yar szavazók számát gyarapítja, a magyarok érdekérvényesítő képességét növeli. Trianon nagy magyar lakta területeket és sok magyar lakost csatolt el az országtól. Ezek lélekben magyarok maradtak, hiszen a lelkeket nem lehet elcsatolni. A lelkeket csak elt aszítani lehet - közönnyel, részvétlenséggel. Ha a népszavazás érvénytelen lenne, vagy a "nem" győzedelmeskedne, az éppen ezzel érne fel. Amolyan lelki Trianon lenne. vissza Lovas Rezső A szerző fizikus, az MTA levelező tagja
