Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-03
8 Ez a javaslat nem kötné lakóhelyhez és munkahelyhez az állampolgárságot, tehát a határon túli magyarok nem kapnának választójogot, és nem jelentenének pluszkiadást az országnak - mondta a képviselő. A kormány a következő egy hónapban tevékenysége homlokterébe állítja azt, hogy minden választópolgár a megfelelő információk birtokában dönthessen a népszavazáson - közölte Hiller István. vissza +++ bkk/bpt 15.35 LMT 021104 2003 BP0090 4 130 MTIb2001 Somogyi Fer enc: magyar szempontból nincs alapvető különbség abban, hogy ki lesz az amerikai elnök kod: KULP/BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. november 3., szerda (MTI) - Somogyi Ferenc külügyminiszter szerint magyar szempontból nincs alapvető különbség ab ban, hogy George Bush vagy John Kerry lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A magyar diplomácia irányítója erről szerda reggel beszélt egy televíziós műsorban. "Úgy gondolom, hogy szigorúan magyar szempontból nézve alapvető különbség nincs a két le hetséges amerikai elnök politikáját és a magyaramerikai kapcsolatra gyakorolt hatását illetően" - mondta Somogyi Ferenc a Magyar Televízió Napkelte című műsorában. Hozzátette: "Amerikai Egyesült Államok az egyik olyan reláció a magyar külpolitika sz empontjából nézve, ahol az elnök republikánus vagy demokrata volta, az általa vezetett adminisztráció összetétele nem befolyásolta döntően a magyaramerikai kapcsolatokat, azokat a kapcsolatokat, amiket mi továbbra is nagyon fontosnak tartunk". A külüg yminiszter, aki kedden tette le hivatali esküjét elmondta, "úgy gondoljuk, hogy Magyarország a jövőben is a transzatlanti kapcsolatok normalizálása érdekében fog tevékenykedni". Példaként említette, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok köz ött "elsősorban legutóbb az iraki beavatkozás kapcsán keletkezett félreértések, ellentétek kezelése és a normális együttműködés helyreállítása" lesz Magyarország célja. "Akár önző érdeknek is felfogható, amikor arról beszélünk, hogy a transzatlanti ka pcsolatok egészének a normalizálása a célunk, mert ezen belül sokkal egyszerűbben érvényesíthető az az elsőrendű magyar szándék, hogy a magyaramerikai kapcsolatok tovább fejlődjenek" - mondta. A külpolitikai prioritásokra vonatkozó kérdésre elmondta: lesz változás a korábbiakhoz képest, de ez "nem feltétlenül ahhoz kötődik, vagy nem elsősorban ahhoz kötődik, hogy Magyarországon kormányváltás történt, vagy hogy a külügyminiszter személye megváltozott". Mint mondta, "sokkal inkább annak tulajdonítható a módosítás vagy hangsúlyváltozás igénye, hogy Magyarország státusában, az európai uniós tagsággal egy új periódus kezdődött és egyébként is a világban számos változás következett be". Hozzátette: a módosulások elemzését már a korábbi külügyminiszter ve zetésével a minisztérium elkezdte, "a következtetések levonása és a gyakorlatba átültetése az, ami most elsősorban napirenden szerepel". A határon túli magyarságról szólva azt mondta, "inkább egy megközelítésbeli módosulás az, ami szükséges és vált leh etségessé", és úgy gondolja, "nem a múlt sérelmeire visszatekintő és abból kiinduló szomszédságpolitika, illetve a magyar kisebbségekkel való foglalkozás az, ami célravezető, hanem lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetegyesítés európai perspektívában valósul hasson meg és erre a lehetőséget pedig éppen az európai uniós tagságunk adja". "A kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, (...) sokkal inkább arra van szüksége a határon túli magyaroknak, hogy a konkrét problémáikat orv osolni lehessen. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket - jelentős részben magyar, illetve európai uniós forráso kból - amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" - mondta. A Fidesz felvetéséről, hogy Románia európai uniós tagságának megszavazásáért kérjünk a szomszédos országtól kötelezettségvállal ást a székelyföldi autonómiáról, a külügyminiszter kijelentette: "a csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió ilyen kötelezettségvállalást, mint csatlakozási kritériumot nem fogalmazott meg" és a gyakorlat is azt mutatja, hogy "nem elsősorban kényszer ből, hanem sokkal inkább a többségi nemzet és a kisebbség együttműködése, egyetértése alapján alakultak ki Európában is azok az
