Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-13
16 Mihály és Kiss László alkotmánybíró, különvéleményt pedig Kukorelli István alkotmánybíró és Holló András, a testület elnöke tett. A népszavazáson felteendő kérdés a következő: "Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy ked vezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a meg alkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" Mádl Ferenc korábbi döntésében december 5re tűzte ki a Munkáspárt által kezdeményezett, az egészségügyi közszolgáltató intézmények tulajdonlásával kapcsolatos ügydöntő népszavazást. Az államfő a k ettős állampolgárságról szóló népszavazás időpontját is ugyanerre a napra tűzte ki. Mivel egy népszavazás lebonyolítása mintegy 3 milliárdos költséget jelent, ésszerű volt a két népszavazást egy időpontban tartani, így ugyanis csak 50 millió forintos többl etköltséggel kell számolni. A parlamenti pártok megosztottak a kérdésben; az MSZP és az SZDSZ nem támogatja a kettős állampolgárság megadását, az MDF és a Fidesz viszont igen. Kivétel nélkül a kettős állampolgárság megadása mellett foglaltak állást a hatá ron túli magyar szervezetek. A népszavazás sikere azonban azon múlik, hogy a mintegy nyolcmillió választópolgár 25 százaléka, vagyis legalább kétmillió ember azonosan - igennel vagy nemmel - válaszol a feltett kérdésre. Politológusok és közvéleménykutatók szerint erre kevés az esély. Magyarországon 1989 óta négy referendumot tartottak, ebből három volt érvényes és eredményes, egy pedig érvénytelen. A rendszerváltozás hajnalán megrendezett négyigenes népszavazás 58 százalékos részvételi aránya óta a szava zási hajlandóság leszálló ágban van. 1990ben, a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló voksoláson 13,98, a NATO csatlakozás miatt kiírt 1997es szavazáson 49,24, az uniós csatlakozásért megrendezett referendumon 45,62 százalékos volt a részvétel . A kormány számításai szerint egyébként, ha a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményeként a határon túl élő magyarság megkapná a magyar állampolgársággal járó jogokat, az várhatóan több száz milliárd forintos többletköltséget jelentene az ál lamháztartásnak. Mivel az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak teljes jogú állampolgársági jogosultságot jelentene, ezért minden olyan ellátást megkapnának, amire a magyar állampolgárok jogosultak. Ha a kettős állampolgárság révén a határon t úl élő magyarok közül félmillióan költöznének át Magyarországra, az évi együttesen 336 milliárd forint többletkiadást eredményezne az államháztartásban. Ha az áttelepülők száma 800 ezer lenne, akkor az 540 milliárd forint többletkiadást jelente. Patrubány százezerrel számol A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós a Klubrádió Megbeszéljük című műsorának szerdai adásában nyilatkozott Bolgár Györgynek. Az elnök riporteri kérdésre válaszolva elmondta: évente százezerre becsüli a kettős állampo lgárság megadása esetén Magyarországra települők számát. Ezzel kapcsolatban kifejtette: reálisnak tartja azt a hazai félelmet, hogy a frissen érkezettek évente ennyi munkahelyet foglalnak el az anyaországbéliek elől. vissza December dilemmája Népszava 2004. november 13. Szerző: Kepecs Ferenc
