Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-02
18 Lévai Katalin: Európa keresi önmagát Egy nemzet kultúrájának jellemző vonása nem csak alkotmányának milyensége, hanem az is, hogy milyen viszony fűzi hozzá, és mennyire ismeri azt. Egyetemi tanárként visszat érő, szomorú tapasztalatom volt, hogy a diplomás értelmiségi elit soraiba lépő fiatalok mennyire nem ismerik történelmünket, és azt a kulturális közeget, amelyben élünk. Vajon a rosszízű neonáci botrány kirobbanása előtt hány fiatal tudta, mitől hírhedt 19 44. október 15e. A szélsőséges eszmék, és olykor az abszurditásában is hihető történelemhamisítás táptalaja ma már nem pusztán a fizikai, hanem egyre gyakrabban a szellemi szegénység és toprongyosság. Ezért is tartom példaértékűnek azt a Németországban el terjedt kezdeményezést, hogy köztereken, buszmegállókban rendszeresen kiállítják a nemzeti múlt egyegy szembenézésre késztető momentumának képes tablóját. De hogyan is várhatnánk el a múlt ismeretét, amikor a mindannyiunk jövőjét meghatározó jelen történ ések sem kapnak helyet a katasztrófahíradások és a mosóporreklámok között? Vajon hány magyar (euro)polgár van tudatában annak, hogy mind Magyarországon, mind Európában éppen ez idő szerint csendültek fel az Európai Alkotmány elfogadási ceremóniájának uto lsó akkordjai. Bár a nemrég még elképzelhetetlennek tűnő közösségi fundamentumnak még számos nemzeti népszavazás tisztítótüzén kell keresztülzarándokolnia, a változást - már nem lehet meg nem történtté tenni. Az Alkotmány persze az EUban megszokott módon nehéz kompromisszumok árán születik meg, ám korán sem megszokott módon mégis egy forradalmian új, egyesült kontinens előképének alapköve lesz. Hogy a sok politikusbába között ez a gyermek nem veszett el, az nagyrészt az Alkotmány tervezetét megalkotó Euró pai Alkotmányozó Konvent érdeme. A kormányok delegáltjait, a nemzeti parlamentek kormányoldali és ellenzéki képviselőit, valamint az uniós fórumok - mindenek előtt az Alkotmány mellett legelszántabban kiálló Európai Parlament - tagjait egybeolvasztó testül et felül tudott emelkedni a kicsinyes nemzeti érdekeken és alkudozásokon. Az Alkotmány elfogadásával új - a nemzetközi porondon önálló jogi személyiséggel fellépő - unió jön létre, amely a korábbi szerződéssekkel létrehozott Európai Közösség, illetve az Eu rópai Unió jogutóda. Az alkotmányos szerződés egységbe foglalja az Európai Unió működésével kapcsolatos jelenleg hatályos alapszerződési rendelkezéseket, felváltja azokat. 0Az új unió olyan értékközösség, amely az emberi méltóság tiszteletben tartása, a s zabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul.0 Az Unió által elismert, a polgárokat megillető jogokat és elveket az alkotmánys zerződés II. részévé vált Alapjogi Charta tartalmazza, amelyet 2000ben, a nizzai Európai Tanácson fogadtak el. Az Unió csatlakozik továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez is.A Chartában rögzített jogok tulajdo nképpen a közösségi jogban a polgárok számára biztosított alapvető jogok esszenciáját adják. A Konvent által megszövegezett jogok összhangban állnak az emberi jogokról és az alapvető szabadságjogokról szóló egyezményben biztosított jogokkal, és egyéb gazda sági, és szociális jogokat biztosító nemzetközi egyezményekkel. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának egyedisége és értéke éppen abban ragadható meg, hogy a polgári, politikai, gazdasági, és szociális jogokat egyetlen dokumentumban rögzíti, ezzel hangsúlyoz va ezen alapvető jogok oszthatatlanságát és egyetemességét. A Chartában rögzített jogok minden embert megilletnek függetlenül állampolgárságuktól és lakóhelyüktől. A modern antidiszkriminációs jogok, a szociális Európa, a munka világának szociális garanc iái, az igazság- és jogszolgáltatáshoz való széleskörű hozzáférés mellett elsőként válik elismertté és mindenkit megillető alapvető joggá például az Unió jogalkotási dokumentumaihoz való szabad hozzáférés, és a polgárok jó közigazgatáshoz fűződő joga. Ez a rra kötelezi az Unió intézményeit, hogy a döntéshozatalok során az érintetteket meghallgassák, és a határozataikat indokolják. A jó közigazgatás fogalmába beletartozik az is, hogy az érintettek számára jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a jogsértő k özigazgatási döntések ellen, illetve a közigazgatási szerveket a nyilvánvaló, és jelentős mértékű jogszabálysértés esetén kártérítésre lehet kötelezni.
