Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-10
13 Az ukrán központ i választási bizottság mindeddig hivatalosan nem tette közzé az első forduló eredményeit. A két hét múlva esedékes második fordulóban már elég lesz az egyszerű szavazattöbbség, az első fordulóban az elnökség elnyeréséhez a voksok több mint ötven százal ékának megszerzése kellett volna. vissza +++ kkp/kkn 21.16 LMT 091104 1289 Pénzbe kerül, de nem csak pénzkérdés Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 10. A tárcák háttérszámításai szerint a munkaerőpia cot és a költségvetést is erősen érintené a határon túliaknak megadott kettős állampolgárság. A helyben maradást szolgáló Szülőföldprogram ma még nem kerül a kormány elé, de az év végéig kidolgozzák. A miniszterelnök szerint az igen pénzbe kerülne, de az ügy nem csak pénzkérdés. Az előzetes elképzelésekkel szemben ma még nem kerül a kormány elé a Szülőföldprogram. Ennek célja a határon túli magyaroknak nyújtandó segítség, egyben az anyaországgal létesíthető kapcsolataik gazdagítása. Szülőföldprogram. A tervek szerint forrásként eredetileg a Magyarországon befizetett személyi jövedelemadó egészének egy százalékát szánták. Ezt a lehetőséget azonban úgy fet, hogy végképp elvetették. Valamiféle alapot azonban mindenképpen létrehoznak erre a célre. December 31ig kell megtalálni itt is, és más - például kulturális - területeken a konkrét megoldásokat. A határon túliak szülőföldön maradását ösztönző elképzelés része az is, hogy Magyarország kiemelten kezeli a régióban való gazdasági terjeszkedést, a vállalkoz ások együttműködését, ami segítheti a kapcsolatok erősödését és a szabadabb munkaerőmozgást is. Kulturális és oktatási projektek is készülnek, valamint a könnyebb határátkelés elősegítéséért fölvetődött egy, úgynevezett külhoni útlevél bevezetése is, amely et a határainkon kívül élő magyar anyanyelvű emberek igényelhetnének. Ez ütközik az uniós normákkal, a schengeni megállapodás ugyanis a határállomásokon kétféle kaput ismer el - az egyiket az uniós, a másikat az unión kívüli országok állampolgárai használh atják. A Miniszterelnöki Hivatal háttérszámításokat készített arról, terhelnée a költségvetést a határon túliaknak alanyi jogon járó kettős állampolgárság. Orbán Viktor néhány napja úgy nyilatkozott, hogy az állampolgárság nem kerülne külön pénzbe. Szake mberek emlékeztetnek: a korábban bevezetett magyarigazolvány önmagában évi hétmilliárd pluszkiadással jár. Ha a magyaroknak alanyi jogon járó kettős állampolgársággal élve csak viszonylag kevesen, összesen mintegy százezren települnének át az idők során, a Magyarországon élő állampolgároknak minden körülmények között járó egészségügyi, oktatási, szociális juttatások, valamint az áthozható nyugdíj együttesen évente mintegy 46,2 milliárd forint költségvetési kiadást jelentene. Ukrajnával és Romániával még ér vényes a szocialista időkben megkötött nyugdíjegyezmény. Ez a területi elvet követi. Az uniós szabállyal ellentétben nem az az ország fizeti az illető nyugdíját, ahol dolgozott, hanem annak az országnak nyugdíjbiztosítása, ahol pillanatnyilag él. Munkaerő piac. A munkanélküliségi ráta növekedését, csökkenő foglalkoztatási szintet okozna, lenyomná a béreket és akár 3540 milliárd forinttal növelné a Munkaerőpiaci Alap kiadásait, ha a kettős állampolgárság hatására a határon túli magyarok közül százezrek tel epülnének át Magyarországra - jelentette ki tegnap Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára egy sajtótájékoztatón. A politikus szerint jelenleg 25 ezerre tehető a betöltetlen álláshelyek száma, elsősorban szak- és betanított munkásokból van hiány. Kordás László utalt arra, hogy a magyar állampolgársággal jogosultság jár egyebek mellett a munkanélkülisegélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra.
