Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-09
7 nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, magyarigazolvánnyal rendelkező személy kérelemre magyar állampolgárságot kapjon. Petrétei József leszögezte, hogy ha eredményes a népszavazás, akkor az egyértelmű jogi kötelezettség az Országgyűlés számára a megfelelő tartalmú törvény megalkotására, a kétharmados állampolgársági törvény módosítására. A magyar jog szerint nem lehet különbséget tenni a között, ki, milyen módon - például leszármazás vagy honosítási eljárás útján - szerzett állampolgárságot, ez a különbségtétel tehát diszkriminációt eredményezne. De a népszavazásra feltett kérdés sem engedi meg, hogy pusztán egy "külhoni", "könnyített", "kvázi" állampolgárságot kapj anak a külföldön élő, magyarigazolvánnyal rendelkező, magukat magyarnak valló személyek - mondta. Kijelentette: az állampolgárság jogintézménye az állam és a polgár közti viszonyban számos jogot és kötelezettséget keletkeztet. A jogintézmény tarta lmát törvények sora rögzíti. Ide tartoznak a különböző szociális juttatások, támogatások, például családtámogatás, lakáscélú támogatás, közgyógyellátás, de minden magyar állampolgárnak jár külföldön a konzuli védelem és ha van magyarországi lakóhelye - ami egy egyszerű bejelentéssel megoldható - akkor választó és választható is. Petrétei József megjegyezte: az érvényes népszavazás nyomán keletkező költségek összege még nem ismeretes, ezt az egyes tárcáknál vizsgálják, de bizonyára tetemes, hiszen már e ddig mintegy 800 ezer magyarigazolványt állítottak ki a külföldi magyarság körében. Az eredményes népszavazás következményeként kialakult helyzetben megoldandó kérdések közé sorolta a miniszter például azt, hogy míg a jelenlegi szabályozás szerint aki honosítási eljárásban folyamodik magyar állampolgárságért, attól a magyar állam érdekeire hivatkozva ez megtagadható, továbbá a büntetlen előélet is feltétel, mindez azonban a népszavazásra feltett kérdés alapján nehezen képzelhető el. Kérdésre válas zolva a miniszter elmondta: az unió jogrendje nem zárja ki a népszavazásban feltett kérdésben rögzített kettős állampolgársági formát. Ugyanakkor nem ismeri, kizárja a kettős állampolgárságot például Ukrajna jogrendje, ahol a Kárpátalján jelentős magyar ki sebbség él. Petrétei József kérdésre válaszolva megjegyezte: nincs határidőhöz kötve, hogy az eredményes népszavazás esetén meddig kell megalkotni a törvényt, a kétharmados állampolgársági törvény kedvezményes honosításra vonatkozó szabályainak egy új eset tel történő kibővítését, de erre "nyilván" sor kerül a tavaszi ülésszak idején. vissza +++ bwt/bja/bko 16.18 LMT 081104 3617 BP0045 2 130 MTIb2002 RÖVIDHÍR - Gyurcsány: előzetes gondolkodása kettős állampolgárság kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. november 9., kedd (MTI) - A kettős állampolgárság kérdésében előzetes gondolkodásra van szükség, s durva leegyszerűsítés lenne, ha valaki azt állítaná, hogy csak a pénzről van szó - közölte a kormányfő egy kedd reggeli rádiós műsorban. "Meg tudja ma bárki mondani, itt nemcsak pénzről beszélek, az durva leegyszerűsítés lenne, hogy mindennek mi lesz a következménye hosszabb távon" - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak adott interjúban. A kormányfő rámutatott: "felelős politikus ennél kisebb kérdésében is először számol, utána dönt". "Orbán Viktor nem mond igazat" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Fidesz elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva. Az ellenzéki párt elnöke azt hangsúlyo zta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése. "Úgy gondolja valaki, hogy van kétfajta állampolgárság, egy magasabb rendű meg egy alacsonyabb rendű? Ön úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem kapnak alanyi jogon a ma gyar államtól juttatásokat?" - tette fel a további kérdést a kormányfő. Hangsúlyozta: "ez az ügy, miután az állampolgároknak az állam az adófizetők forintjából visszaad szolgáltatásokat, juttatásokat, ez pénzbe kerül, és egyéb más következményei vanna k". vissza +++ bnl/bfz 08.06 LMT 091104 1530
