Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-07
8 Világgazdaság [20041007] Ha esetenként éri is megkülönböztetés a h elyi magyarokat a határ túloldalán lévő magyarlakta vidékeken, ez egyáltalán nem hat ki a kétoldalú üzleti, kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokra. Legalábbis ez derül ki a helyszínen dolgozó szakemberek tapasztalataiból. Habár a Szerbia és Montenegróba k iutazó magyarországi üzletembereket is foglalkoztatja az ottani magyar kisebbségeket időnként érő atrocitások esetleges hatása, semmi olyan visszajelzést nem kapott a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság belgrádi kereskedelmi sz olgálati irodájának vezetője, amely arra utalt volna, hogy az üzleti életben is tapasztalható lenne bárminemű kedvezőtlen hatás. Pallos András a Világgazdaságnak nyilatkozva az elmúlt hetek szerbiai és magyarországi tapasztalataira is hivatkozott. Hiszen – mint mondja – az ITDH üzleti tervében megfogalmazott menetrend szerint zajlanak a különféle rendezvények: legutóbb a vajdasági Topolyán rendezett nemzetközi vásáron népes magyar részvétel volt; mintegy harminc magyar vállalkozás jelezte részvételét a he lyiek mellett az október 14i újvidéki befektetői és tőkekihelyezői tanácskozásra; élénk az érdeklődés a szervezés alatt lévő szegedi hármas határtalálkozóra, miként a novemberre ütemezett szabadkai üzletembertalálkozóra is. Egyéb jelei is vannak annak, h ogy az üzlet normális mederben folyik tovább: a múlt héten Budapesten és négy vidéki városban, Dunaújvárosban, Szekszárdon, Pécsett és Kaposvárott (az ITDH hagyományos roadshowja keretében szervezett konzultációkon) a helyi üzletemberek érdeklődéséből és szavaiból az derült ki, továbbra is nagy export- és tőkebefogadói potenciálú relációnak tartják a Szerb és Montenegróit. Ez a számokban is látszik: az első fél évben 20 százalékkal bővült a Szerbia és Montenegróba irányuló magyar export értéke a tavaly i bázishoz képest. A tőkekihelyezés terén sem találkozott még Pallos olyan véleménnyel, hogy a magyarok hátrányba kerülnének akár privatizációs, akár vegyesvállalatalapítási szándékaik során azért, mert Magyarországról érkeznek. Szlovákiában az elmúlt é vekben soha fel nem merült, hogy az üzleti életben hátrány érjen valakit azért, mert magyar. Varga Tibor, az ITDH pozsonyi kereskedelmi szolgálati irodavezetője leszögezte: Szlovákiában az üzleti döntések meghozatalakor csak az ár és a feltételek számítana k. Nincs ez másként Romániában sem – derül ki az ITDH romániai hálózata vezetőjének szavaiból. Halász János lapunknak leszögezte: bár korábban voltak politikai természetű zavaró jelenségek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, ez mára már nem áll fenn. A magyarországi vállalkozóknak nemhogy hátrányosabb lenne a megítélése és fogadtatása Romániában, mint más országbelieknek, az uniós csatlakozásunk óta szívesebben fogadják őket, különösen befektetőként, mint más, nem latin nyugateurópai partnereket. E z pedig egy okkal több arra, hogy fokozódjanak a magyar tőkebefektetések Romániában, már csak azért is, mert nem áll arányban a fogadókészséggel az ott megtelepedett magyar tőke nagysága – véli Halász János. Az osztrák tőke például jóval aktívabb Romániába n, mint a magyar. Biztató ugyanakkor ebből a szempontból, hogy folyamatosan vannak projektek előkészületben – s most már a regionális multik közül az eddig hiányzó TriGránit és Matáv is bejelentette romániai terjeszkedési szándékát. Ez húzza maga után a kisebbeket is – tapasztalja Halász, aki úgy véli, hogy 2005 végére megháromszorozódik a Romániában megtelepedett magyar működő tőke értéke. vissza Gond lehet a szlovén nyelvtörvényből Világgazdaság [20041007] Távlatilag a magyar befektetőknek is számolniuk kell a közelmúltban hatályba lépett szlovén nyelvtörvénnyel – véli a ljubljanai magyar külgazdasági attasé. Szűcs R. Gábor lapunknak elmondta: több
